A friss GDP adat némi csalódást okozott – kommentálta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben mindössze 0,4 százalékkal tudott nőni az év első három hónapjához képest. Szerinte ez az adat jelentősen elmarad a piaci konszenzustól, és annak fényében még keserűbb szájízt hagy maga után, hogy az első negyedéves pozitív meglepetés után felfokozottak voltak a várakozások. https://hvg.hu/gazdasag/20260730_gdp-masodik-negyedevNos, úgy tűnik, hogy tényleg csak túl sok egyszeri pozitív hatás csapódott le egyszerre az első negyedévben– fogalmazott az elemző.Öröm ugyanakkor az ürömben szerinte, hogy immáron egyhuzamban az ötödik negyedéve bővül a magyar gazdaság, amire legutóbb 2022 őszén volt példa.Összességében Virovácz szerint elsősorban nem a külső, hanem inkább a belső folyamatokból fakadhatott a – felfokozott piaci várakozásokhoz képesti – negatív meglepetés a GDP-adatokban.Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy “negyedéves alapon számítottunk lassulásra, de ennél kisebb mértékben, a prognózisunkban 0,6 százalékos többlet szerepelt. Ugyanakkor éves szinten az 1,7 százalékos tényadat megfelel a várakozásunknak.”Virovácz szerint nem meglepő, hogy a szolgáltatások és az ipar tudta leginkább segíteni a magyar gazdaság teljesítményét, hiszen ugyanezt lehetett látni az első negyedévben is. Arra, hogy mezőgazdaság visszahúzta a GDP-adatot úgy fogalmazott, hogy tekintettel arra, hogy kis súlyú ágazatról van szó, vélhetően a vártnál nagyobb mértékben esett össze az ágazati teljesítmény az aszály hatására, részben hozzájárulva a negatív meglepetéshez.Németh azt emelte ki, hogy egyelőre nem lehet látni, hogy az ipar hozzáadott értéke pontosan mennyivel járult hozzá az élénküléshez. A magas reálbérnövekedés alapján várható volt, hogy a lakossági fogyasztás tovább bővült, ez pedig részben a szolgáltatási szektorban csapódott le. Az elmúlt hetek aszályos időjárása pedig előrevetítette, hogy az agrárium negatív eredményt produkálhat éves összevetésben.Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint rövid távon negatív növekedési kockázat a közel-keleti háború elhúzódásából, a brutálisnak ígérkező aszályból és a költségvetési kiadási oldalának esetleges csökkentéséből fakadhat. Szerinte kedvező, hogy sajtóhírek szerint az év második felében érdemben nőhet a hazai akkumulátorgyárak kapacitás-kihasználtsága, köszönhetően az idén felfutó európai keresletnek. Jelentős felfelé mutató kockázatot hordoz az uniós források felszabadításának és lehívásának lehetősége. Nagyobb volumenben ez a következő évet érinti, de már az utolsó negyedévben éreztetheti hatását. Éppen ezért egyelőre fenntartják az idei évre vonatkozó 1,7%-os előrejelzésünket, felfelé mutató kockázatok mellett.Az ING viszont módosította az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését: az eddigi 1,5 százalékos GDP-növekedés helyett immáron 1,9 százalékkal számolnak. Ugyanakkora Virovácz szerint a pozitív várakozás mégsem lehet teljesen felhőtlen a közel-keleti helyzet kiszámíthatatlansága miatt. Az egyre inkább elhúzódó iráni konfliktus növekvő valószínűséggel jelent egyre markánsabb veszélyt a külső keresletre az ellátási nehézségek és az energiaárak emelkedettsége miatt. A külső kereslet gyengélkedése, az ellátási láncok és az energiapiacot érintő sokkok így nem kecsegtetnek komolyabb pozitív változással az export oldaláról. Eközben az import esetében a fogyasztás és a beruházások erős importigénye ronthatja a nettó exportot. Így az idei év egészében a külkereskedelmi teljesítmény visszafoghatja a gazdasági növekedést – vélte a szakértő.Németh szerint az év hátralévő részében a lakossági fogyasztás továbbra is segíti majd a növekedést. “Az egyik nagy kérdés, hogy a beruházásoknál lesz-e fordulat, azaz az elmúlt évek visszaesését követően ebben az évben látunk-e majd élénkülést. Ebből a szempontból pozitívum, hogy a vállalatok bizalmi indexe javult. Kockázatot jelent viszont a nemzetközi környezet, így például a német és az eurózóna gazdaságának visszafogott teljesítménye, illetve a sorra jelentkező geopolitikai feszültségek, mint az iráni konfliktus és ezek a energiaárakra, ellátási láncokra gyakorolt költségnövelő hatása” – fogalmazott az elemző, aki a mostani kilátások alapján úgy látja, hogy 2026-ban összességében 1,7 százalékos lehet az éves GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet, ez pedig 2,5 százalékos növekedést jelenthet majd.Nyitókép: HVG / Veres Viktor