Kiemelten fontos, hogy milyen tartós növekedési ütemmel tud bővülni a jövőben az idén három éve gyakorlatilag stagnáló magyar gazdaság, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint amely annak járt utána, hogy mire alapozhat az áprilisi választáson elsöprő győzelmet arató Tisza Párt Magyar Péter vezette kormánya. Sorba veszik a hazai növekedés fő motorjait:tőke,munkaerő,termelékenység,és megállapítják, hogy ebből kettő kifulladt, a harmadikban pedig nagy lemaradásban van Magyarország.Hova lett a tőkebeáramlás?A tőkeállomány bővülése 2012 és 2024 között évente átlagosan 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, főként a külföldi működő tőke és az uniós források révén. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2019-ig dinamikusan nőtt, 2022 óta viszont folyamatosan csökken. Az új kormánynak ugyan sikerült jelentős uniós forrást szereznie, de a 2010-es éveket jellemző forrásbőséghez hasonló tőkebeáramlás a következő években nem valószínű. https://hvg.hu/gazdasag/20260530_helyreallitasi-alap-unios-forras-karman-andras-rrfMiért állt le a munkaerő-bővülés?2012 és 2024 között a munkaerő éves átlagban 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A V4-ek, Románia és Bulgária közül Magyarországnak sikerült legnagyobb arányban bővítenie a foglalkoztatást. A folyamat 2012–2016 között volt a legdinamikusabb: négy év alatt közel 16 százalékos létszámbővülés történt. Ezután a szabad munkaerő-tartalékok kimerülésével a növekedés lelassult, 2020–2024 között a munkaerő már átlagosan nem járult hozzá a GDP-hez, 2025-től pedig demográfiai okok miatt a foglalkoztatottak száma csökkenni kezdett. https://hvg.hu/gazdasag/20260530_lakos-telepules-ksh-letszamMiért a termelékenység a legfőbb kihívás?A GKI elemzői szerint a termelékenység az egyetlen tényező, amiben még van mozgástere a kormánynak, egyúttal az, amelyikben a leginkább lemaradt Magyarország: 2012–2024 között a termelékenység átlagosan csak 0,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, a növekedés sem volt folyamatos: a kedvezőbb éveket rendre stagnálás vagy visszaesés követte. A kelet-közép európai államok termelékenységének alakulása 2012-2025 közöttGKI A régiós versenytársak közül egyedül Csehországban volt hasonlóan mérsékelt az ütem, de ott lényegesen magasabb szintről indult. A számottevő lemaradás ugyanakkor azt is jelzi: makrogazdasági szinten jelenleg a termelékenység növelése az a terület, amelyben Magyarországnak a legjelentősebb kiaknázatlan fejlődési tartalékai vannak. Az elemzők ezért azt javasolják, hogy az új kormánynak a termelékenység ösztönzését célszerű célul kitűznie a stabil gazdasági növekedés érdekében. A növekedést eddig húzó tényezők közül a foglalkoztatottság bővülése már egyáltalán nem, míg a tőkeállomány bővülése várhatóan csak kisebb mértékben fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez a következő években. https://hvg.hu/360/20260413_valasztas-utan-krizis-koltsegvetes-eu-arak-demografia-munkaBorítóképünkön: a debreceni BMW-gyár, fotó: BMW Gyár Debrecen