Amíg 2010-ben a magyar árak az EU átlag 59%-án álltak, idén már 72 százalékán, a béreknél pedig 32 százalékról 49 százalékra ugrott a különbség – olvasható a GKI Gazdaságkutató friss elemzésében.Az elmúlt öt évben az élelmiszerek és az üzemanyagok különösen gyorsan drágultak a világpiaci sokkok és az Orbán-kormány nem hatékony válságkezelése, például a kiskereskedelmi különadó, az árstop, a kötelező akciók és az árrésstop miatt. Emellett természetesen a rendszerváltás óta tartó gazdasági felzárkózásnak is köze volt ahhoz, hogy a magyar árak közeledtek az uniós szinthez.Az EU átlagos árszintjéhez képest 2025-re az élelmiszerek 95%-ra, az alkohol és dohánytermékek 87%-ra, a bútorok és készülékek 89%-ra, míg a lakhatás és a rezsikiadások 67%-ra emelkedtek. Utóbbit nagy mértékben árnyalja, hogy a rezsi árszínvonala a különböző támogatások következtében a 2010-es 90%-ról 38%-ra esett vissza, vagyis a lakhatási költségek drasztikusan emelkedtek.A legnagyobb árfelzárkózás a szolgáltatásoknál volt: a szabadidő- és kultúra 14 százalékponttal, az oktatás 31 százalékponttal, míg a turizmus 33 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz. Ez vélhetően a magyar bérek növekedésének tudható be – véli a GKI Gazdaságkutató.Egy kivétel van: a telefon, a televízió és a kapcsolódó szolgáltatások árszínvonala a részben 27%-os áfa miatt már 2010-ben elérte az uniós átlagot. Itt valamennyire csökkent az érték: 2025-re az EU-s szint 96%-ára mérséklődött.Az elemzés szerint bár az idén nagyot erősödő forint visszafogja a hazai áremelkedést, a felértékelődés miatt a relatív magyar ár- és bérszínvonal is közeledik az EU-s átlaghoz, hiszen ugyanaz a forintos ár vagy fizetés már több eurónak felel meg. Mindez azt jelenti, hogy a külföldre utazó turisták az élelmiszereknél találkozhatnak esetenként olcsóbb termékekkel, a szolgáltatások – az árnövekedés ellenére – továbbra is jóval olcsóbbak hazánkban. https://hvg.hu/360/20260718_hvg-erosodo-forint-arfolyam-arszintek-berszintek-unicredit-bank-ifjabb-becsey-zsoltÖsszességében 2010 és 2025 között a magyar bérek gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint a hazai árak, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett. Mindezt árnyékolja azonban, hogy bár a relatív felzárkózásunk szemmel látható, régiós versenytársaink az előző másfél évtizedben sokkal jobban teljesítettek nálunk. Így fordulhat elő, hogy hazánk az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.Nyitókép: Getty Images / Tom Werner