A népesség elöregedésére és az éghajlatváltozásra való felkészülés érdekében Magyarországnak növelnie kell a költségvetési mozgásteret és támogatnia kell a hosszú távú növekedést– összegzi következtetéseit Pierre-Alain Pionnier, az OECD vezető közgazdásza, a termelékenységgel, árakkal, vásárlóerő-paritással és statisztával foglalkozó részlegének vezetője és Michaël Sicsic, aki a pénzügyi elemzéseken kívül a klímapolitikában is jártas.Az ő szerkesztésükben jelent meg a minap az OECD magyar gazdaságról szóló részletes áttekintése, amely olyan stratégiai kérdéseket is érint, mint az adórendszer reformja, a gazdaság éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló-képességének növelése, a nők és a fiatalok munkaerőpiaci lehetőségeinek bővítése, valamint a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatása.A költségvetési mozgástér szűkösségét evidens módon jelzi, hogy az elemzés az idei évre az államháztartás 6,5, jövőre 5,5 százalékos GDP-arányos hiányával kalkulál, és ezt úgy kellene fokozatosan mérsékelni, hogy közben kellő mennyiségű tartalékok képződjenek a demográfiai és klímaváltozásokból következő feszültségekre. A helyzet azonban súlyosabb, mint amire OECD rálátott, legalábbis a költségvetés átvilágítása után a tényleges idei hiány Kármán András pénzügyminiszter szerint 8,3 százalék lenne, és még az uniós forrásokkal együtt is 7,5 százalék.A „várhatóan felszabaduló 16 milliárd eurónyi uniós forrást” a jogállamisággal és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggályok miatt 2022 óta zároltak – idézte fel az okokat az OECD –, ez Magyarország 2025-ös GDP-jének 7,3 százaléka. Ezek hiánya nemcsak a rövid távú növekedésre nehezedett, hanem a hosszú távú kilátásokat is rontotta, mivel az uniós forrásoknak olyan kulcsfontosságú beruházásokat kellett volna támogatniuk, mint az elektromos hálózat fejlesztése, a közlekedési rendszer korszerűsítése, a digitális készségek fejlesztése és az egészségügyi ágazat támogatása.A források felszabadítása már rövid távon hozzájárul a befektetői bizalom erősítéséhez és az államadósság után fizetendő kockázati felár mérsékléséhez – állapítja meg az elemzés, amely az idén 1,9 százalékos, jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedést jelez előre. https://hvg.hu/360/20260721_hvg-hohullamok-klimavaltozas-gazdasagi-visszaeses-haztartasok-kiadasai-euA friss analízis újdonsága a szokásos makroelemzésen kívül az, hogy a klímavédelmet pénzügyi stabilitási kérdésként kezeli.Magyarország esetében az árvizek, az aszályok és a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettség jelentik az éghajlattal összefüggő legfőbb kockázatokat– figyelmeztetnek a közgazdászok, külön is megjegyezve, hogy „a magyar lakosság 90 százaléka szenvedi meg a rendkívüli hőséggel járó napokat; ez az egyik legmagasabb arány az OECD-n belül”. A klímaváltozás miatt 1980 óta a gazdaságot a GDP 6,2 százalékára tehető veszteség érte – fűzik hozzá. A példák között megemlítik, hogy 2022-ben a szárazság közvetlen hatása másfél százalékkal csökkent a hazai összterméket, valamint azt, hogy a paksi atomerőmű különösen veszélyeztetett; évente 3 milliárd köbméter hűtővizet igényel, és a Duna felmelegedése miatt időről időre vissza kellett fogni a működését.Magyarország felmelegedése gyorsabb, mint a világátlag, 2100-ig az 1961-1990-es évek átlagához képest 1,6 és 4 Celsius-fok között lehet – idézik a magyar kormány kevéssé ismert 2024-es dokumentumát. Ezekkel a kockázatokkal az emberek nincsenek tisztában, nem kötnek rájuk biztosítást még a különösen veszélyeztetett területeken sem, a helyreállítási költségek gyakran a költségvetést terhelik.Míg a fejlett államokban a természeti csapások által okozott károk 70-80 százalékát a biztosítók állják, Magyarországon csupán két-három százalék lehet ilyen.A klímafejezet felveti az evidens összefüggéseket is, köztük az orosz energiától való túlzott függőséget, a rezsicsökkentés pazarlásra ösztönző hatását vagy a tömegközlekedés korszerűtlen, klímát károsító eszközparkjának modernizációs igényét.Más vonásaiban az OECD javaslatai többnyire a szokásos nyomvonalon haladnak. A közbeszerzéseknél a versenyeztetést, az állami beruházásoknál a hatékonyság javítását szorgalmazza, a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében pedig megismétli a korábbi átfogó javaslatát, köztük azt, hogy a nyugdíjkorhatárt célszerű volna a várható élettartamhoz illeszteni.A demográfiai összefüggések taglalása során felveti, hogy a magyar családtámogatási rendszer nem ösztönzi hatékonyan a gyermekvállalást.A nők kereseti leszakadását is okozó szja-mentesség helyett célszerűbb volna a munkába való visszatérést segíteni a szülés után, bölcsődéket fejleszteni, a családi terheket az apa és az anya között jobban megosztani.A nők a jól fizető informatikai munkakörökben alulreprezentáltak, csakúgy, mint a tőzsdén jegyzett cégek vezető testületeiben vagy az Országgyűlésben, ám felülreprezentáltak az alacsony jövedelmű ágazatokban, például az oktatásban és az egészségügyben – jellemzi a torz esélyeket, hozzátéve, hogy „a nemi szerepekre vonatkozó társadalmi normák Magyarországon Európában a legkonzervatívabbak közé tartoznak”.Az adórendszer reformjánál egyebek mellett az alacsony jövedelműek terheinek csökkentését szorgalmazza, több kulcs bevezetését, a tőkejövedelmek adójának emelését és a nem mobil vagyontárgyak megadóztatását. A tervezett vagyonadó bevezetésekor mindazonáltal óvatosságot és fokozatosságot javasol. https://hvg.hu/gazdasag/20260722_allamhaztartas-koltsegvetes-2026-junius-elso-felev-hiany-adossag-osztalekNyitókép: Kármán András pénzügyminiszter. Fotó: HVG / Veres Viktor