Jelenleg a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok szedik a legtöbb áldozatot a világon. Bár nagyon különböznek egymástól, közös bennük, hogy mindkettőt ugyanazok a szokások alakítják: a dohányzás, a mozgáshiány és a rossz táplálkozás. A University College London (UCL) kutatói most egy újabb érdekes kapcsolatra derítettek fényt: azok a kalkulátorok, amelyeket az orvosok használnak a szívbetegségek kockázatainak értékelésekor, némi matematikai korrigálás után számos daganattípus (bár nem az összes) kockázatát is mutatják.A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy azok a modellek, amelyeket ma a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, stroke) tíz éves kockázatának becslésére használnak, alkalmasak lehetnek-e arra is, hogy a daganatok kockázatát is jelezzék? Ezért négy, a szívbetegségek kockázatát jelző, általánosan használt kalkulátort teszteltek több mint ötmillió betegadat alapján. Ez utóbbihoz összefésülték a brit biobank adatait az Egyesült Királyság egyik legfontosabb egészségügyi kutatási adatbázisának, a Clinical Practice Research Datalink (CPRD) adataival.Adatkészlettől függetlenül több résztvevőnél alakult ki rák, mint szív- és érrendszeri betegség, ami összhangban van azzal a kutatással, amely szerint a rák – vezető halálokként – számos magas jövedelmű országban megelőzte a szív- és érrendszeri betegségeket az elmúlt évtizedekben. A csapat a brit biobank adatainak 20 százalékát felhasználva finomhangolta a szívmodelleket, és a módosított verziók összefüggést mutattak az előre jelzett és a megfigyelt rákkockázat között – írák a European Journal of Cancer folyóiratban.Mindez annyira nem is váratlan, hiszen mind a két betegségcsoportnak sok közös kockázati tényezője van, így például az életkor, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és egyes anyagcsere-eltérések. Kissé meglepő volt viszont, hogy az egyik modellben (az Egyesült Királyságban legszélesebb körben használt QRISK3 kalkulátornál) a szisztolés vérnyomás (mint előrejelző) dobogóra került, az életkor és a dohányzás után.A kutatók külön is hangsúlyozzák, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a magas vérnyomás önmagában daganatot okozna, sokkal inkább arról van szó, hogy az ilyen eltérés gyakran jár együtt egyéb kockázatokkal. A megfigyelt kapcsolat jelentős része tehát a közös életmódbeli és egészségi tényezőkből fakadhat, nem közvetlen ok-okozati viszonyból.Ami az előrejelzés pontosságát illeti: ezt gyakran egy olyan statisztikával mérik, ahol a 0,5 a találgatást, az 1,0 pedig a tökéletes előrejelzést jelenti. A szívvizsgálati eszközök az eredeti céljukat tekintve 0,71 és 0,74 közötti eredménnyel teljesítettek. Az összes ráktípust tekintve az átalakított eszközök 0,63-as eredményt értek el, szemben a QCancer nevű, kifejezetten a rákkockázat meghatározására szolgáló eszköz 0,65-ös értékével. Ez összességében mérsékelt teljesítménynek mondható: a modellek valamivel jobban rangsorolták a kockázatot, hogy az véletlen legyen, de messze voltak attól, hogy megbízhatóan meghatározzák, mely betegeknél alakul ki rák. https://hvg.hu/tudomany/20260526_daganatok-biomarkerek-felismerese-hordozhato-eszkoz-fejlesztese-verBizonyos daganatos megbetegedések, például a gyomor-nyelőcső, a máj- és epevezeték, a hangszalagok és a veserák esetében viszont a szíveszközök rákelőrejelző pontossága már 0,7 és 0,81 között volt. A különálló CPRD-adatbázissal végzett tesztelés hasonló eredményeket hozott, ami arra utal, hogy az eredmények két nagyméretű brit adatkészletben is meglehetősen jók voltak, bár azt senki sem tesztelte még, hogy a megközelítés hogyan teljesít az Egyesült Királyságon kívül.Azt sem árt hangsúlyozni, hogy ez jelenleg csupán egy kutatási eredmény, azaz még nem része a rutin daganatszűréseknek. Egyelőre csak arról van szó, hogy ugyanaz a matematikai modell, amelyben az orvosok már megbíznak a szívbetegségek kockázatainak felmérésében, esetleg a rák kockázatát is jelezheti. Az azonban egyelőre nem világos, hogy vajon ezek az értékek valóban korábban mutatják-e ki a rákot, és így tényleg menthetnek-e életeket.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.