A betegek kétharmadánál előrehaladott állapotban veszik észre a tüdőrákot, mert sokáig a betegség tünetmentes – mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója a HUN-CANCER-EPI kutatási program eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.Jellemzően a negyedik stádiumban jelentkezik köhögés, ami miatt orvoshoz fordulnak a betegek, de ekkor már a tüdőrák áttétet adhat más szervekre (máj, csont, agy, másik tüdő), ezért kiemelten fontos a prevenció és a korai felismerés – hangsúlyozta.Minden egyes órában meghalt egy tüdőrákos beteg Magyarországon – hangzott el a sokkoló adat a főigazgatótól. A különböző rizikófaktorok közül a daganat kialakulásáért 20 százalékban a dohányzás felelős, második helyen az elhízás áll, a harmadik helyen pedig a túlzott alkoholfogyasztás.Bogos arról is beszélt, hogy a megelőzhető tüdődaganatok száma és aránya a dohányzás kiiktatásával a 40–69 éves korosztályban 40 százalékkal csökkenthető lenne, ami 2023-as adatokra vetítve 13 ezer esetet jelent.Az elmúlt időszakban politikai ciklusokon átívelő dohányzásellenes korlátozások és törekvések léptek életbe: ilyen volt 1999-ben a nemdohányzók védelméről szóló törvény, 2003 óta a reklámtilalom, illetve a legfontosabb, a dohányzás 2012-es teljes beltéri betiltása.Bogos szerint ez utóbbi intézkedés az adatok szerint komoly áttörést hozott, ugyanis a passzív dohányzás visszaszorításában a középkorú lakosság körében javuló tendencia figyelhető meg, kevesebb a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések száma.A dohányzással összefüggő daganatok (tüdőrák, gégerák, nyelőcsődaganat) kialakulása 2011–2023 között 30 százalékkal csökkent a férfiak, 12 százalékkal a nők körében – ismertette az adatokat Kiss Zoltán adatkutatási vezető, a Pécsi Tudományegyetem docense.Tüdőbeli daganat kimutatása röntgenes vizsgálattalPTE Klinikai KözpontA kutatáshoz a Nemzeti Egészségbiztosítási Adatkezelő (NEAK), régi-új nevén Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatait használták fel. A korosztályos lebontásban az előbb említettnél még kedvezőbb eredmények jöttek ki.A dohányzással összefüggő daganatok kialakulásának aránya a 40–59 éves férfiaknál több mint 60 százalékkal csökkent, míg a nőknél ugyanebben a korosztályban ez az arány 50-60 százalék.Kiss Zoltán szerint ezzel párhuzamosan a halálozás terén is kedvezőbbé vált a tendencia, mivel a 40–59 éves férfiak és nők együttes halálozása is jelentősen visszaesett: évente 7000-rel kevesebben halnak meg a dohányzással összefüggő daganatos betegségekben.A szakember hangsúlyozta: jelenleg a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot Magyarországon, ezért érdemes lenne hasonló kutatásokat, népegészségügyi lépéseket tenni a jövőben azért, hogy ezen a területen is javuló tendenciák jelenjenek meg.Az már régóta visszatérő téma az egészségügyi szakemberek körében, hogy a hazai egészségügyi adatvagyon rendkívül értékes, de jelen formájában nehezen hasznosítható hasonló kutatásokhoz. Köveskuti István adatkutatási szakember szerint annak érdekében, hogy hatékony preventív népegészségügyi lépéseket lehessen bevezetni, szükséges lenne például az EESZT-ben gyűjtött adatok felhasználása is.Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt