A dohányzás öl, és még ha nem is szó szerint, de az tény, hogy sokszorosára növeli számos, akár halálos betegség kockázatát. Nem véletlenül kezelik az ellene folytatott küzdelmet a múlt század egyik nagy közegészségügyi csatájaként. Azonban a dohányzáson kívül is vannak még kockázatok, ráadásul nemcsak, hogy jóval nagyobbak, hanem sokkal kevésbé ismertek.A Cambridge-i Egyetem munkatársa, Chris Macdonald szerint a nem megfelelő fittségi szint és a kevés fehérjebevitel sokkal nagyobb károkat okozhat, ráadásul az érvényes egészségügyi előírások is alábecsülik ennek megfelelő mértékét. A kutató számszerűsít is: a nagyon alacsony kardiovaszkuláris fittség (azaz hogy kevéssé bírja a szervezet a tartós mozgást) nagyjából 400 százalékkal magasabb halálozási kockázattal jár a magas fittségi szinthez képest, az alacsony izomerő pedig körülbelül 200 százalékos növekedéssel. A dohányzás emellett messze lemarad a maga 50 százalékával.Ezek az adatok különböző módszerekkel végzett vizsgálatokból származnak, és nem közvetlen összehasonlítást jelentenek. A kutató sem állítja ezzel azt, hogy nyugodtan cigizzünk, hanem arra utal, hogy a rossz fittség már önmagában is rendkívül erős kockázati tényező, ráadásul gyakran fordul elő együtt a dohányzással.Ami az ajánlott testmozgást illeti, abban a tudományos konszenzus egyértelmű; a fizikai aktivitás számos mélyreható pozitív előnnyel jár, és az ajánlott adagot tekintve bármilyen mennyiség jó, de a több még jobb. A napi 15 percnél hosszabb fizikai aktivitás a teljes halálozás csökkenésével jár, emellett a halálozási arány folyamatosan csökken a heti aktivitás akár napi több órára való növelésével. Még jobb, ha izomerősítő tevékenységet ellenállás-edzéssel is kiegészítik. Amikor mind az aerob aktivitást, mind az ellenállásos edzést fokozzák, akár 40 százalékkal is csökkenthet a bármilyen okból bekövetkező halálozás. https://hvg.hu/tudomany/20250416_testmozgas-egeszseg-kutatas-eronletA kutató emellett külön is kiemeli a fehérjebevitel fontosságát. No nem testépítésre gondol, hanem arra, hogy a jelenlegi egészségügyi ajánlások a hiánybetegségek elkerülésére fókuszálnak. Az Egyesült Királyságban például a napi fehérjebevitelre vonatkozó jelenlegi irányelveket 1991-ben határozták meg, az ülő életmódon alapulva, és semmi mást nem céloztak, mint megakadályozni, hogy a szervezet lebontsa a saját szöveteit.Macdonald szerint a fehérjebevitel rosszul öregedett. Úgy gondolja, hogy a testsúlykilogrammonként és naponta előírt 0,34 gramm fehérje sok ember számára kevés, ideálisabb lenne ennek a másfélszerese, duplája, sőt még több, többek között az idősek számára az izomtömeg és a fizikai funkciók megőrzéséhez. Az életkorral összefüggő izomvesztés ugyanis 60 százalékkal növeli az esések, és több mint 80 százalékkal a törések kockázatát. A legújabb tanulmányok szerint az idősebb felnőtteknél javult az izomtömeg és az izomfunkció, amikor a fehérjebevitel nagyjából megduplázódott a jelenlegi ajánlásokhoz képest.Némi óvatosság azonban ezúttal sem árt: az ugyanis, hogy „a több mindig jobb", nem mindenkinél igaz. Például a fehérjebevitel optimális szintje függ az életkortól, az egészségi állapottól, a fizikai aktivitástól és az energiaegyensúlytól.Macdonald, a Frontiers in Nutrition folyóiratban megjelent tanulmányában, felszólítja a kormányokat, hogy frissítsék mind a testmozgásra, mind a fehérjebevitelre vonatkozó irányelveiket. Szerint a hivatalos ajánlásoknak inkább azt kellene kommunikálniuk, hogy a minimum csak kiindulópont, a több aerob mozgás további előnyökkel jár, az erősítő edzés legalább olyan fontos, mint a kardió, sok embernek a jelenlegi fehérjeajánlásnál magasabb bevitel lenne optimális, illetve hogy a cél ne csak a minél tovább élés, hanem az egészséges öregedés legyen.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.