Példátlan visszhangot váltott ki a Pulzus e heti interjúja Helstáb Martin pécsi születésű művésztanárral és filmrendezővel. Több száz hozzászólás érkezett rá, a lelkes gratulációktól a nyílt kételkedésig. Megnéztük, mi mozgatta meg ennyire az olvasókat, és hogyan válaszolt Martin azoknak is, akik a legkevésbé hittek neki. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260805_helstab-martin-interju-longevity-oregedes-egeszseges-eletmodA leggyakoribb félreértésekA kommentek túlnyomó többsége egyetlen kérdés köré rendeződött: hogyan állítható valakiről, hogy biológiailag 13,7 éves, amikor a fotón egy felnőtt férfi látható? Martin válasza rávilágít a lényegre: A biológiai kort komplex laboreredmények alapján becsülik meg, amelyek az egyes szervek működési hatékonyságáról árulkodnak; a külső megjelenés ebben nem játszik szerepet. „Lehetne funkcionális kornak is nevezni" – fogalmazott a művésztanár, hozzátéve, hogy ez azt méri, milyen intenzíven regenerálódik és termel energiát a szervezet, nem pedig azt, hogy néz ki a bőr vagy az arc. „Persze a bőr is egy fontos szervünk, de azon sem a ráncok száma, hanem a hidratáltsága, pattanás- és kiütésmentessége, D-vitamin termelő képessége számít igazán. Ezekre pedig nincs panaszom” – tette hozzá.„Nem az számít, hány ráncunk van, hanem hogy meddig marad aktív és egészséges a testünk” – vallja Helstáb MartinHVG / Reviczky ZsoltNemzetközi kutatóintézetek évek óta dolgoznak azon, hogy pontosan mérhetővé tegyék, milyen ütemben öregszik a szervezetünk a naptári életkorunktól függetlenül – hogy a két értéket össze lehessen hasonlítani. Mit mér valójában egy biológiai kor algoritmus?A Helstáb Martin és a Longevity World Cup használt Bortz-age algoritmus nem az egyetlen ilyen módszer: a nemzetközi kutatás az elmúlt évtizedben több hasonlót is kifejlesztett. Ezek egy része vérből mérhető biomarkerekből – gyulladásos mutatókból, koleszterin- és vércukorszintből, veseműködési paraméterekből – számol, más részük az úgynevezett epigenetikai órák segítségével, a DNS metilációs mintázatából próbálja megbecsülni a szervezet valós, funkcionális korát. A tudósok szerint ezek a mérések nem tökéletesek, de elég jól jelzik, kinél mekkora a kockázata az életkorral összefüggő betegségek kialakulásának, és milyen gyorsan öregszenek a szervei.A módszerek folyamatosan fejlődnek, és a tudományos szakma egy része is óvatosságra int: egyetlen mérési pont, vagy akár egy adott algoritmus önmagában nem tekinthető végleges igazságnak a valós biológiai állapotról, inkább egy hasznos, de fejlődő eszközről beszélhetünk. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260807_korai-rak-magyarazat-gyorsabb-oregedes-fiatalabb-generaiciok„Nyolcmilliárd embert vizsgáltak?” – mit jelent valójában egy rangsorA második leggyakoribb kritika a Longevity World Cup hetedik helyezését érte. Sokan jogosan tették fel a kérdést: hogyan lehet objektív világranglistát felállítani, ha nem mindenkit vizsgáltak meg? Nos, csak azok között lehet sorrendet felállítani, akik ténylegesen részt vesznek rajta. „Ha szoktál nézni atlétikát az olimpián, láthatod, hogy nem 8 milliárd ember fut együtt a pályán. Viszont, akik versenyeznek, azok aktívan tesznek a kiváló eredményükért” – válaszolja Martin. És hát utána az újságok kihirdetik, ki a leggyorsabb a világon.A Longevity World Cup nem azt állítja, hogy Martin a bolygó legfiatalabb szervezetű embere, csak azt, hogy kimagasló eredményt ért el azok között a néhány száz versenyző között, akik kifejezetten ezzel a céllal optimalizálják önmagukat, nagyrészt évtizedek óta gyakorolják az öregedéslassítást, és egyáltalán részt vesznek a mérésben. Feltételezhetjük, hogy magától ez nem megy, pont mint a sprintereknél.Helstáb MartinHVG / Reviczky ZsoltA genetika és az életmód arányaTöbb kommentelő felvetette: a genetika jelentős részben predesztinálja az egészséges öregedést, és egy váratlan betegség bármikor felülírhatja a legtudatosabb életmódot is. A genetika szerepe valóban számottevő, de hogy pontosan mekkora, arról változott a tudományos kép. A klasszikus ikerkutatások az élettartam örökölhetőségét nagyjából 20–30 százalékra becsülték: egy közel 2900 dán ikerpárt vizsgáló kutatás például férfiaknál 26, nőknél 23 százalékos genetikai hozzájárulást talált. Egy 2026-ban a Science-ben megjelent elemzés azonban arra jutott, hogy ezek a korábbi számítások alulbecsülhették a genetika jelentőségét, mert nem választották el megfelelően a biológiai öregedésből fakadó halálozást az olyan külső okoktól, mint a balesetek vagy a fertőzések. Ezeket kiszűrve a kutatók az úgynevezett belső, biológiai élettartam örökölhetőségét már valamivel 50 százalék fölé tették – de fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy egy ember élettartamának fele előre bele lenne írva a génjeibe. Az örökölhetőség azt mutatja meg, hogy egy adott népességen belül az élettartambeli különbségek mekkora része magyarázható genetikai eltérésekkel.A longevity-mozgalom szerint a genetikai adottságaink nem írhatók át, ugyanakkor a kutatások alapján jelentős lehetőségünk van arra, hogy tudatos döntésekkel javítsuk az életminőséget és lassítsuk a funkcióvesztés folyamatát.„Az élethosszunkat jelenleg legalább 50%-ban valóban a genetika határozza meg, de ezen belül az egészségben töltött, aktív életéveink számára nagy a ráhatásunk. Emiatt nem mindegy, hogyan élünk, hogy sokáig élvezhessük a génjeink által is ránk szabott időt” – válaszolta egy kommentre Martin.A kommentek között egy fontos kérdés is felmerült: összeegyeztethető-e a tudatos, longevity szemléletű életmód egy krónikus autoimmun betegséggel. Egy olvasó azt kérdezte Martintól, hogy meggyógyult-e a rheumatoid arthritise. Mint a válaszból is kiderült: a betegség ma még nem gyógyítható, csak kezelhető, nála azonban már három éve nyugalmi állapotban van. Míg korábban kéthetente kellett biológiai terápiás injekciót beadnia magának, ma már elég öt-hat hetente. Azt is elárulta, hogy öt évvel ezelőtt még járóbotokra volt szüksége a közlekedéshez. Ez jól érzékelteti, milyen jelentős javulást ért el az állapotában az elmúlt évek során.Egy másik hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy az aktív gyulladásos időszakban is szaunázott-e. Martin elmondása szerint a napi szaunarutint már a gyulladás lecsengése után vezette be, de úgy véli, aktív gyulladás esetén is lehet pozitív hatása – akkor viszont lényegesen rövidebb, körülbelül tízperces alkalmakra van szükség a megszokott huszonöt perc helyett, hogy a szív ne legyen túlterhelve. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260725_bryan-johnson-biohacker-blueprint-dont-die-longevity-klonozas-ossejt-vercsereMiért fontos mégis ez a párbeszédNem minden hozzászólás volt kételkedő vagy elutasító; néhányan mélyebb, pszichológiai szempontú kérdéseket fogalmaztak meg, amelyek túlmutatnak a „hiszem vagy nem hiszem" vitán. Az egyik legrészletesebb hozzászólás arra kérdezett rá, mi történne Martinnal, ha egy nap nem tudná betartani a rutinját, mitől fél leginkább – a fájdalom visszatérésétől, a kontroll elvesztésétől vagy magától az öregedéstől –, és hogy a ranglista és a nyilvánosság nélkül is ugyanígy élne-e.Martin, bár a válaszkommentben nem fejtette ki, nekünk elmondta, mit gondol erről. „Van jó pár nap, amikor nem tudom betartani a teljes napi rutinomat, de ez nem aggaszt, akkor is igyekszem annyi elemét beletenni, amennyire képes vagyok. Ha egy este nem sikerül jól az alvásom, mert mondjuk éjjel utazom, nem esek kétségbe reggel, ugyanúgy igyekszem edzeni, enni, regenerálódni a következő napon. Arra törekszem, hogy zsinórban ne legyen 3 nap, amikor kihagyom az edzést, vagy rosszul alszom, étkezem, mert az tényleg rossz érzéssel töltene el. Még akkor is, ha nem érzem a fizikai negatív hatását. Nekem ez a hivatásom, a szenvedélyem, amiben igyekszem hiteles lenni. Ez pedig azzal jár, hogy nemcsak akkor csinálom, ha forog a kamera, vagy mások is nézik. A fájdalom emléke csak jó motiváció ehhez, hiszen a huszonévesen megélt autoimmun gyulladásaim és emiatti erőtlenségem miatt jól tudom, mi az az állapot, amibe az öregséggel sok évtized alatt jutnak az emberek. Ezt pedig elkerülhetőnek tartom. Félek a haláltól, nincs olyan spirituális gondolatom, hogy a létezésem ne szűnne meg vele teljesen. Egyedül a remény van bennem, hogy ha elég ideig tartom az elérhető eszközökkel fiatalon a testemet, a technológia közben fejlődik annyira, hogy akár limitálatlan időre meg tudja nyújtani az élethosszomat is, nemcsak az egészséges éveim számát. Nevezhetjük egészségszorongásnak azt, ami mozgat, de nem a félelem részét igyekszem megoldani, hanem az egészséget, és mivel ez elég jól megy, a szorongás is elmarad.”Ez a komment nem feltétlenül kritika Martinnal szemben – inkább azt jelzi, hogy a longevitymozgalom körüli közbeszéd egyelőre a „működik-e” és „hiteles-e” kérdések körül forog, miközben a mélyebb, pszichés vonatkozások (mikor válik az egészségtudatosság szorongássá, mennyire fonódik össze valakinek az identitása a mérési eredményeivel) egyelőre kevésbé kerülnek terítékre.Nemcsak az öröklét kergetéséről van szóA longevity témája Magyarországon még korai szakaszban van a közbeszédben, sok az alapfogalmi bizonytalanság, és a tudományos módszertan (biológiai kor mérése, algoritmusok, biomarkerek) egyelőre kevéssé ismert szélesebb körben. Ugyanakkor az is látszik, hogy jelentős az érdeklődés, ami azt jelzi, hogy van igény a téma alaposabb, tudományos igényű bemutatására. Nem véletlen, hogy a HVG Pulzus 2026. márciusi indulásakor a longevity is kiemelt témává vált. Célunk kezdettől az volt, hogy a legfrissebb kutatásokat, a gyakran félreértett fogalmakat és az új egészségügyi trendeket úgy hozzuk közelebb az olvasókhoz, hogy azok a szakemberek mellett a szélesebb közönség számára is érthetőek, valamint a mindennapokban hasznosíthatóak legyenek.Helstáb Martin szerint az élethossz nagy részét a genetika határozza meg, de az egészségben töltött éveinkért mi magunk tehetünk a legtöbbet.HVG / Reviczky ZsoltAhogy Helstáb Martin kiemeli: a longevity szemlélet több irányt is felölel, amelyek nem zárják ki egymást. Egy mélyen vallásos ember, aki egészségben leélt 80 boldog és aktív évvel készül fel a túlvilági létre, ugyanúgy gyakorolja, mint aki a földi öröklétet és a testi tökéletességet hajszolja. Az alapja viszont minden megközelítésnek a tudatos, sokszor kifejezetten egyszerű és olcsó döntésekben rejlik, amelyekhez nincs szükség sem dollármilliárdos vagyonra, sem különleges háttérre – elsősorban következetességre van szükség.Nem arról van szó, hogy mindenkinek így kellene élnie, hanem arról, hogy aktívan tehetünk az életminőségünkért olyan döntésekkel, amelyek a testünket építik, és nem rombolják. Mondhatja valaki, hogy a baráti sörözések többet adnak az életminőségéhez, mint az egészségfejlesztés, de amikor idejekorán kezd elfogyni ez a társaság betegségek miatt, rájön, hogy minden élvezeti forrásunkhoz szükséges egy ép test.Kép: HVG / Reviczky Zsolt https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260808_gyogyszerek-nyaralas-laz-oltas-fajdalomcsillapitas-hasfogo-fertotlenito