A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.

A böjt iránti érdeklődés többnyire nem hiúságból kezdődik, hanem gyanúból. Abból az érzésből, hogy valami nem úgy működik, mint régen. Hajnalban nehezebb visszaaludni, a hasi zsír makacsabb, egy rutinvérvételen pedig a cukor, a májérték vagy a koleszterin is kicsit rosszabb a vártnál. Még nincs látványos baj, csak egyre erősebb az érzés, hogy a test már kevésbé nézi el a felborult napirendet, a késő esti vacsorákat, a sok feldolgozott ételt és a kevés alvást.Ilyenkor könnyű beleszaladni a böjtről szóló egymásnak ellentmondó állításokba. Pár kattintás, és máris ott vannak azok, akik szerint ez a megoldás szinte mindenre, a fogyástól a hosszú életig. Máshol meg úgy beszélnek róla, mint egy veszélyes, felkapott divatról. Valter Longo azért lett fontos figura ebben a sokszor túlhangosított világban, mert nem egyszerűen azt mondja, hogy néha kevesebbet kell enni. Inkább azt próbálja megmutatni, mi történik a szervezetben akkor, amikor egy időre visszavesszük a bőséget. Szerinte nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, milyen ritmusban. És lehetnek olyan időszakok, amikor a testnek kifejezetten jót tesz, ha nem a folyamatos építkezés, hanem inkább a helyreállítás kerül előtérbe. A munkája mögött valódi kutatás áll, de az is igaz, hogy az évek során egész szemlélet és üzlet épült köré. Éppen ezért Longóra egyszerre érdemes figyelni és egy kis távolságot is tartani tőle.A longevity arcai sorozat eddigi részeiben mindig egy-egy markáns szemléleten keresztül próbáltunk közelebb jutni ahhoz, mit is jelent ma valójában az egészséges öregedés. Andrea B. Maier a klinikai józanság felől közelített, Rhonda Patrick a biológiai mechanizmusokat fordította le közérthető nyelvre, Peter Attia pedig azt tette fel kérdésként, milyen állapotban akarunk megérkezni az utolsó évtizedünkbe. A sorozat következő részében Valter D. Longóra, az olasz-amerikai biogerontológusra és sejtbiológusra kerül a sor, aki a böjt, a táplálkozás ritmusa és a regeneráció felől közelít az egészséges öregedés kérdéséhez. Ahogy a korábbi részekben, most sem portrét akarunk írni, hanem rendet tenni egy sokszor túlbeszélt témában.