A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.
A hosszú élet ma egyszerre tudományos ígéret, üzleti hívószó és egyre sürgetőbb társadalmi kérdés. A fogalom a szépségipartól a prémium egészségprogramokig sokféle jelentéssel telítődött, gyakran a fiatalosabb külső, a jobb alvás vagy a személyre szabott állapotfelmérés ígéretével. A kutatókat azonban ennél alapvetőbb kérdés foglalkoztatja: hogyan élhetnénk nemcsak tovább, hanem tovább egészségesen, úgy, hogy a plusz évek ne betegséggel, kiszolgáltatottsággal és egyre több gyógyszerrel teljenek.„Tényleg nagyon divatos lett a longevity, mindenki használja, a krémektől a hotelekig” – mondja Horváth Dóra. Ő mégis óvatosan bánik az elnevezéssel, és azt sem szereti, ha egyszerűen longevitykutatóként mutatják be. A terület ugyanis jóval összetettebb annál, mint amit a köré épült divat sugall, ráadásul még a tudományos közösségen belül sincs teljes egyetértés arról, pontosan mit értünk longevity alatt.A fogalom körüli bizonytalanság nem csupán nyelvi természetű. Ahhoz, hogy az öregedést befolyásolható folyamatként lehessen vizsgálni, előbb azt is tisztázni kell, miként mérhető. A kutatóknak meg kell egyezniük abban, mely biológiai jelzőszámok mutatják megbízhatóan a szervezet öregedését, és milyen eredmények alapján mondható ki egy beavatkozásról, hogy valóban hatásos. Nem mindegy ugyanis, hogy egy kezelés csupán kedvezőbbé tesz egy laborértéket, vagy ténylegesen lassítja az életkorral járó romlás valamely folyamatát. Enélkül a tudományosan megalapozott megelőzés és a jól hangzó marketingígéretek közötti határ is könnyen elmosódhat.Ezekre a kérdésekre ma még nincs egységes európai válasz. Horváth Dóra szerint éppen ezért lenne szükség egy összehangolt kutatási és támogatási programra. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260515_bor-foltok-szarazsag-erzekenyseg-oregedes-ellenszereTöbb mint száz intézet közös ügyeHorváth Dóra a Budapesti Corvinus Egyetemen azt kutatja, miként alakítják át az egészségügyet az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia, és milyen társadalmi következményekkel jár a népesség öregedése. A témához nemcsak tudományos oldalról kapcsolódik. Nemrég létrehozta a Magyar Longevity Alapítványt is, amelynek célja, hogy az egészséges hosszú élet ne kevesek számára elérhető, drága szolgáltatásokkal azonosuljon, hanem közérthető és minél szélesebb körben hozzáférhető szemléletté váljon.
