A városokban és a kisebb településeken általában 1–3 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint az azokon kívül eső területeken. Ennek ismert oka, hogy a beton, tégla és aszfalt elnyeli a hőt, amit aztán lassan, de folyamatosan kisugároz magából. A városok egyes részein akár 7 Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet a külső területekhez képest, vagyis ezeken a pontokon lehet hőszigetről beszélni.Ez a jelenség rendkívül veszélyes lehet, ugyanis felgyorsíthatja az ember kimerülését és a kiszáradást is, ha pedig eleve valamilyen alapbetegsége van az adott személynek, akkor ez a fajta hőhatás akár halálos is lehet.A szakemberek szerint a városok felforrósodásának van egy lehetséges ellenszere: a fák. A világ számos pontján igyekeznek minél több fát ültetni a szakemberek a városokon belül, hogy azok árnyéka enyhítse a hőhatást, és elviselhetőbbé tegye a globális felmelegedés korbácsolta súlyos hőhullámokat.Hogy mennyire hatásos mindez, arról amerikai és ausztrál kutatók írtak egy cikket a The Conversationre. https://hvg.hu/360/20250706_hvg-klimaszabalyozas-varosi-faultetes-szabalyok-fajlista-felmelegedes-szegedHogy választ adjanak a kérdésre, a kutatók 9000 város adatait elemezték, ahol összesen mintegy 3,6 milliárd ember él. A kutatók megnézték, hogy milyen hatása van a fáknak most, majd kivették a képletből az összeset, hogy lássák, mi lenne nélkülük.A vizsgálat azt mutatta, hogy a fáknak köszönhetően csaknem felére csökken a városi hősziget-hatás által csapdába ejtett hő mennyisége.A jelenség örvendetes, a szakemberek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a hatás nem egyenletesen oszlik el. A gazdagabb városrészeken vagy a külvárosokban általában több fa található, így a hatás inkább ott koncentrálódik.Miért pont a fák?A kutatók szerint nem véletlen, hogy a szakemberek a faültetésben gondolkodnak. Ezek a növények egyfajta természetes légkondícionálóként működnek, árnyékolják a talajt és megakadályozzák a környező aszfalt és épületek felmelegedését.A levegőt is hűtik azáltal, hogy leveleikből vízgőzt bocsátanak ki, ezzel pedig észrevehető hőmérséklet-különbséget tudnak okozni, különösen a forró nyári napokon. https://hvg.hu/360/202050_faallomanyfelmero_zold_utat_kapnakMinderre szükség is van, tekintve, hogy az ENSZ adatai szerint a világ népességének mintegy 55 százaléka él ma városokban, 2050-re ez az arány pedig 68 százalékra emelkedhet. Mivel a globális felmelegedés sűrűbb és tartósabb hőhullámokat eredményezhet, így a városi hőszigetek hatása is felerősödhet.Nem ez az elsőA kutatók hangsúlyozzák, hogy korábban is végeztek már hasonló mérést más szakemberek, ám azokhoz leginkább műholdas adatokat használtak fel. Márpedig az olyan felületek, mint az utak és a tetők sokkal melegebbé válhatnak, mint a felettük lévő levegő, különösen akkor, ha közvetlen napfény éri őket. Emiatt a módszer túlbecsülheti a fák által nyújtott hűtőhatás mértékét.Ezzel szemben a levegő hőmérséklete jobban tükrözi a valós helyzetet, ráadásul az emberek hőérzetéhez is közelebb áll.Ennek ellenére a hatás sokkal nagyobb volt, mint amire számítottak. https://hvg.hu/tudomany/20230201_hoseg_varos_forrosag_globalis_felmelegedes_klimavaltozas_faultetesGlobálisan a fák közel 50 százalékkal csökkentették a városi hősziget-hatást. Mivel az átlagos városi hősziget-hatás jellemzően 1–3 Celsius-fokkal növeli a hőmérsékletet, ez sok városban nagyjából 0,5–1,5 Celsius-fokos lehűlést jelent.A kutatók úgy vélik, több mint 200 millió ember számára a fák legalább 0,5 Celsius-fokkal csökkentik a helyi levegő hőmérsékletét, ami kevésnek hangzik ugyan, de elég ahhoz, hogy érdemi különbséget jelentsen a szélsőséges hőség idején.Eltérő hatásA szakemberek szerint azt is érdemes figyelembe venni, a fák hűtőhatása mennyire eltérő lehet attól függően, hogy a világ mely pontján van az adott város. A forró, száraz városokban, mint például az amerikai Phoenixben, a fáknak jelentős hűtőhatásuk van, míg a mérsékeltebb égövi városokban, mint például Lisszabonban vagy Göteborgban ez a hatás kisebb és egyenletesebb.Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a városok fái nem egyenletesen oszlanak el. A jómódú környékeken és a külvárosi területeken több van belőlük, és ugyanez a helyzet a párásabb, elve hűvösebb településekkel is. https://hvg.hu/tudomany/20250819_klimavaltozas-kutatas-faultetes-keves-szen-dioxid-kibocsatas-csokkentesAz Egyesült Államokban például az alacsonyabb jövedelmű területeken átlagosan 15 százalékkal kevesebb fa van, mint a gazdagabb környékeken, így ott 1,5 Celsius-fokkal melegebb van.Mit lehet még tenni?A tudósok szerint bár a városok törekednek a fásításra, ez önmagában nem jelent megoldást a globális problémára, mivel a becslések szerint a világ jelenlegi városi fái az éghajlatváltozást modellező mérsékelt forgatókönyvek alapján a század közepére várható többlethőnek mindössze 10 százalékát ellensúlyozhatják. Ez legfeljebb 20 százalék lehet, ha nagyon sok fát elültetnek még addig.Mindezek mellett a jövőben a várostervezésnél érdemes bekalkulálni, hogy minél inkább fényvisszaverő anyagokat használjanak az épületeknél, valamint biztosítsák ott a mérnökök a levegő szabad áramlását. A legfontosabb azonban mégiscsak az lenne, hogy csökkenjen a világ károsanyag-kibocsátása, és minél több szén-dioxidot sikerüljön megkötni a légkörből.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.