Azt már régóta tudni, hogy a fák komoly szerepet játszhatnak a globális felmelegedés mérséklésében. Igaz, nem lehet akárhogy elültetni a fákat. Kínában például 66 milliárd fa elültetése után derült ki, hogy a telepített erdők teljesen másként viselkednek, mint a természetesek, és arra is sikerült fényt deríteni nemrég, hogy a városokban sem mindegy, hogyan és mennyi fát ültetnek a hőhullámok mérséklésére.Van azonban egy kérdés, amivel meglepően keveset foglalkozott eddig az ember. Nevezetesen: vajon hány fa létezik jelenleg a Földön?Bár fizikailag senki sem számolta még meg a világon az összes törzset és ágat, a tudósok – Thomas Crowther ökológus vezetésével – még 2015-ben végeztek ezzel kapcsolatban egy becslést a műholdképek és sok más adat elemzésére támaszkodva. Mint az Interesting Engineering írja, ez a munka a mai napig az egyik legátfogóbb globális fafelmérés eredménye.A kutatók a műholdképek, a mesterséges intelligencia és körülbelül 400 ezer földi mérés adatai alapján arra jutottak, hogy a bolygó faállománya 3,04 billióra tehető. Ez azt jelenti, a Föld minden egyes lakosára nagyjából 366 darab fa jut. Ez azonban csak a történet kezdete: ahhoz, hogy megértsük, mit jelent ez a szám valójában, azt is meg kell vizsgálni, hogy hol találhatók ezek a fák, mennyit veszített el az emberiség, és miért fontosabb gyakran az erdők védelme, mint az újak ültetése.Hogyan számolták ki?A tudósok évtizedeken át úgy vélték, hogy nagyjából 400 milliárd fa él a Földön, mivel a tudósok elsősorban az erdőborítást mutató műholdfelvételekre támaszkodtak. A probléma ezzel az, hogy a műholdak felfedhetik, hol vannak az erdők, de azt nem, hogy milyen sűrűn nőnek a fák a lombkorona alatt.Itt lép be a képbe Crowther és csapata. A szakemberek kidolgozták az első globális faállomány-sűrűségi térképet a műholdképek, valamint a(z Antarktisz kivételével) minden kontinensről összegyűjtött több százezer terepi mérés kombinálásával. Ennek a vizsgálatnak lett az eredménye az, hogy a becslések szerint 3,04 billió fa él a Földön, ami majdnem nyolcszorosa a korábbi becsléseknek.Az is kiderült, az állomány nem mindenhol egyforma. A legnagyobb sűrűséget Észak-Kanada, Alaszka, Skandinávia és Oroszország északi területein mérték, ahol a hideg éghajlat miatt szorosan összefüggő tűlevelű erdők alakultak ki. https://hvg.hu/tudomany/20190705_globalis_felmelegedes_klimavaltozas_szen_dioxid_kibocsatas_faultetesA legnagyobb faállomány azonban Dél-Amerika, Közép-Afrika és Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi erdőiben mérték. Ezek a régiók együttesen a Föld összes fájának több mint 40 százalékát tartalmazzák, nagyrészt azért, mert a trópusi erdők hatalmas területeket borítanak be, annak ellenére, hogy valamivel alacsonyabb a faállománysűrűségük, mint a fentebb említett északi területeken. Csak az amazonasi esőerdő több százmilliárd fát tartalmaz, így a bolygó egyik leggazdagabb erdei ökoszisztémájáról van szó.Fele az egykori állománynakBár a 3,04 billiós szám óriásinak tűnhet, az igazán kijózanító adat nem ez, hanem az, ami megmutatja: mennyi fa tűnt el. A történelmi modellezés alapján a kutatók becslése szerint a Föld a fáinak körülbelül 46 százalékát vesztette el az emberi civilizáció kezdete óta. A mezőgazdaság, a városok terjeszkedése, a fakitermelés, a bányászat és az infrastruktúra-fejlesztés hatalmas erdős tájakat alakított át évezredek alatt.A csökkenés ma is folyik, a becslések szerint évente 15 milliárd fát vágnak ki, a természetes regeneráció és az erdőtelepítés pedig csak részben ellensúlyozza ezt a csökkenést. Az általános tendencia továbbra is a hosszú távú erdőpusztulás, különösen a trópusi régiókban, ahol a biodiverzitás a legnagyobb.Lehet pótolni?A legnagyobb kérdés, hogy ezt a mennyiséget képes lehet-e az emberiség pótolni. Bár a kormányok ambíciózus célja, hogy minél több fát ültessenek – legalábbis papíron –, a tudósok egyre inkább óvatosságra intenek, mivel szerintük a válasz bonyolultabb, mint a milliárdnyi csemete telepítése.A fiatal fáknak évtizedekre van szükségük a kifejlődéshez, és sok ültetett erdő csak egy vagy két fajból áll. Az ilyen ültetvények gyakran kevesebb szenet tárolnak, kevesebb állat él bennük, és kevésbé ellenállóak az aszállyal, a betegségekkel vagy a bozóttüzekkel szemben, mint a természetes erdők.A kutatók ezért azt hangsúlyozzák, hogy az elsődleges feladat a meglévő erdők védelme.A másik probléma, hogy a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására nem biztos, hogy van elég hely a Földön.A becslések szerint a világ legnagyobb olaj-, gáz- és szénvállalatainak fosszilis tüzelőanyag-készleteiből származó szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozása pusztán faültetés révén azt jelentené, hogy egy nagyjából Észak- és Közép-Amerika méretével megegyező területet kellene lefedni. https://hvg.hu/tudomany/20250819_klimavaltozas-kutatas-faultetes-keves-szen-dioxid-kibocsatas-csokkentesAz ökológusok ehelyett egyre inkább az őshonos erdők helyreállítását szorgalmazzák. Az őshonos fafajok általában jobban alkalmazkodnak a helyi éghajlathoz, sokkal több vadon élő állatot tartanak el, és egészségesebb, ellenállóbb ökoszisztémákat hoznak létre, mint a nagy monokultúrás ültetvények. Emellett sok esetben a már álló érett erdők védelme az éghajlat és a biodiverzitás szempontjából sokkal nagyobb előnyökkel járhat, mint évtizedekkel később újonnan ültetett fákkal helyettesíteni őket.A kutatók hangsúlyozzák, hogy a 3,04 billiós számot változónak kell tekinteni, mert rendkívül sok tényező hat az erdők állapotára, valamint a bennük lévő fák számára. Az új műholdképek és a fejlett mesterséges intelligencia a jövőben valószínűleg kifinomultabb képet tud majd adni a földi állományról, addig azonban a legfontosabb feladat a meglévő fák védelme.Nyitókép: AFP / Michael DantasHa máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.