A kutatók sem bíznak azokban a tudományos cikkekben, amik AI által generált ábrákat tartalmaznak, mégis egyre többen használnak AI-eszközöket tanulmányaik vizuális kiegészítéséhez. Az AI-eszközök a tudományos szövegek minőségének felhígulását is eredményezik, miközben az elmúlt években drámai módon megnőtt a tudományos kiadókhoz benyújtott cikkek száma. „Az ellenőrzésre szánható időkeret és emberállomány viszont nem változott meg, ami nagyon kockázatos, mert egyre több olyan cikk fog megjelenni, ami nem volt kellő tudományos szűrővel validálva” – mondta a Qubitnek Üveges István, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont korábbi kutatója, a Griffsoft Zrt. kutató-fejlesztője, aki a Springer, az MDPI és az Elsevier tudományos kiadókhoz beérkező tanulmányok lektorálásában és elbírálásában is részt vesz.
A nemzetközi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a ChatGPT 2022-es megjelenése óta 42 százalékkal emelkedett a publikálásra benyújtott tanulmányok száma, miközben a szövegek minősége romlott. Üveges szerint az AI-generált kép- és szövegalkotás szabályozása egyelőre vita tárgya a magyar és a nemzetközi akadémiai közösségekben is, miközben a gyakorlatban folyamatosan ütik fel a fejüket az AI-eszközökkel generált, valótlanságokat tartalmazó képek és illusztrációk. A kutató elmondta, hogy találkozott már olyan esettel, amikor a képen szerepelt „az egyik [AI] eszköz logója, ami önmagában még nem lett volna gond, de a szöveg alapján egyértelmű volt, hogy ez semmiféle kapcsolatban nem áll a cikkben foglalt adatokkal”. Bár ezután a kiadó elutasította a tanulmányt, Üveges szerint „egy ilyen jelenség alapvetően megkérdőjelezi az egész kutatás hitelességét”.
