Mióta ember az ember, törekszik rá, hogy a feladatait kiszervezze. Köveket használ másik kövek ütögetésére, vízzel vagy gőzzel hajtott gépekkel mérsékli a fizikai munkát, számológépekkel vagy GPS-szel váltja ki a szellemi munka egy részét. A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) viszont egészen új minőségű ugrást jelent. Egyre többet beszélünk az úgynevezett„kognitív adósság” jelenségéről, vagyis a kritikus gondolkodás, az ítélőképesség, a kíváncsiság és a kreativitás fokozatos leépüléséről azoknál, akik rendszeresen támaszkodnak a mesterséges intelligenciára.Az egyéni képességek leépülése mellett húsbavágó probléma az is, amikor egy szervezeten belül egyszerre több száz vagy akár több ezer embernél jelentkezik ezen képességek eróziója. Ezt a jelenséget a Boston Consulting Group (BCG) szakértői az emberi kompetenciák kollektív leépülésének – „széleskörű képességvesztésnek”, angolul distributed de-skillingnek – nevezik, ami idővel aláássa a vállalat szervezeti intelligenciáját és alkalmazkodóképességét.A legfontosabb készségek kerülnek veszélybeTöbbről van szó, mint tehetségmenedzsment probléma, ez rendszerszintű kihívás – fogalmaz friss tanulmányában a BCG. A fő kérdés az, hogy egy adott szervezet miként építi be az AI-t a működésébe: milyen irányítási mechanizmusokat, munkafolyamatokat és vállalati kultúrát alakít ki köré. A BCG több iparágra kiterjedő globális kutatásában 70 felsővezetőt és döntéshozót kérdezett meg a jelenségről. A válaszadók fele már most érzékeli a de-skilling jeleit, több mint 60 százalékuk pedig úgy véli, hogy a jelenség a következő három-öt évben érdemi kockázattá válhat.A vezetők szerint pontosan azok a kompetenciák a leginkább kitettek a mesterséges intelligencia okozta de-skillingnek, amelyek hosszú távon a legnagyobb mértékben határozzák meg a szervezeti teljesítményt. A veszélyeztetett kompetenciák közé tartozik az ítélőképesség és a döntéshozatal, a problémák megértése és megfelelő keretezése, a kreatív gondolkodás, az elemző és ok-okozati gondolkodás, valamint a megoldások kidolgozása és értékelése.Ezek a képességek alkotják a stratégiai gondolkodás magját – és éppen ezeket képes a GenAI a legközvetlenebbül kiváltani, ha a nem megfelelő kontrollok és szervezeti korlátok mellett használják. A vezetők szerint a problémák beazonosítása és keretezése a szervezeti teljesítmény szempontjából a legfontosabb készség. Ezzel párhuzamosan az ítélőképesség és a döntéshozatal kapta a legmagasabb kockázati értéket a vizsgált kompetenciák közül. Nem véletlenül:a stratégiai gondolkodás két alappilléréről van szó – a probléma felismeréséről és a megfelelő döntés meghozataláról.Ha egy szervezet elveszíti annak képességét, hogy a valódi problémát azonosítsa, akkor azt később nem lesz képes kompenzálni azzal, hogy a mesterséges intelligencia gyorsabb elemzéseket vagy hatékonyabb végrehajtást biztosít. Az ítélőképesség és a döntéshozatal folyamata hasonlóan sérülékeny, hiszen a vezetők sokszor hiányos információk birtokában próbálnak megoldani egy problémát, döntést hoznak, figyelik annak következményeit, majd a tapasztalatok alapján finomítják saját mentális modelljeiket.Ahogy az egyik megkérdezett vezető fogalmazott: „Egyre gyakrabban látom, hogy az AI-ra úgy tekintenek, mint a szoba bölcsére, miközben a rendszer kevés információból dolgozik, rövid utasításokat kap, és nincs kellően összekötve a vállalati stratégiával vagy értékekkel. Az eredmény általában elfogadható, de sablonos, ami végül eltérő elvárásokat és félreértéseket szül a szervezeten belül.” Veszély fenyegeti a kreatív gondolkodást, az elemző és ok-okozati gondolkodást, valamint a megoldások kidolgozásának és értékelésének képességét is.