Amikor a McKinseynél dönteni kellett arról, hogy miről készítsék el az idei nagy elemzésüket, az nem nagyon volt kérdés, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozni kell, az viszont annál inkább vitatéma volt, hogy most jött-e el az idő, hogy erről írjanak tanulmányt. Jó ideig kérdés volt, hogy az AI egy technológiai hype, vagy már most adódnak olyan helyzetek, ahol látszik a gyakorlati, kézzelfogható hatása – mondta Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company magyarországi irodavezető partnere a tanulmány bemutatóján.Az AI szerinte most tart ott, ahol az Excel tartott az ezredforduló körül: már sokan használták kockás papír helyett, de tízből kilenc helyen még csak arra kellett, hogy amit előbb papíron kiszámoltak, azt beírják a gépi táblázatba.A technológia már most megvan, és iszonyatos ütemben fejlődik, de még kérdés, hogy hogyan tudják ezt kihasználni.A magyar gazdaságban kitörési pontot kell keresni, mert a gazdaságunk bővítésének kulcsa már csak az lehet, hogy a termelékenységi mutatóink erősödjenek – erről beszélt a riport egyik társszerzője, Havas András. Az AI segítségével a repetitívebb feladatokat és sokszor már komplexebb munkákat is el lehet végezni, az emberi munkaerőt pedig oda lehet átirányítani, amiben valóban az emberek a jobbak a gépeknél – mondta el.A McKinsey úgy számol, hogy 2030-ig legalább 15 milliárd euró, azaz a mostani GDP 6-7 százalékának megfelelő értéket lehet teremteni az AI használatával. Leginkább az informatika, az ügyfélkezelés, a marketing, a belső működési folyamatok átalakítása és az vállalaton belüli infrastruktúra kezelése az, ahol jó lehetőségeket kínál.Ez után következett egy kerekasztal-beszélgetés cégvezetők között. A résztvevők pedig ahelyett, hogy az ilyenkor szokásos módon körbedicsérték volna egymás AI-fejlesztéseit, nagyon gyorsan eljutottak oda, hogy arról beszéljenek, miért nem annyira jó a helyzet, mint amilyennek sokan gondolhatják.Matécsa Márta, a tanulmány társszerzője azzal indított: rengeteg verset vagy rajzot lehet AI segítségével készíteni, az már más kérdés, hogy ezek milyen minőségűek. A feladat az, hogy becsatornázzák az AI-t, hogy ott használják, ahol arra tényleg szükség van.A hype-nak le kell csengenie – hűtötte a kedélyeket elsőnek Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy rövid távon nagy számokat érhetünk el az AI-nak köszönhetően a termelékenységben, meg kell előbb várni, hogy mi a hype vége és hol indul el az értékteremtés. A gyógyszeriparban már sokszor láttak olyat, hogy nagy várakozásokat támasztottak egy-egy technikai újítás iránt, aztán ez vagy elmaradt a várakozásoktól, vagy sokkal lassabban ért be, mint ahogy bíztak benne – hozott egy példát.Gyorsított módon kezdték el a bankszektorban használni az AI-t, ez a kódoláson már látszik. De „a beetetés korszakában vagyunk”, és egyre jobban előjön a dolog költségvonzata is – tette hozzá Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese. Eddig kipróbálták a cégeknél is, és a saját használatban is, hogy az AI mit tud, most kezdtek az AI-szolgáltatók árakat emelni. Most úgy beszélünk az AI-ról, mint a fehér lovon érkező hercegről. De ha egy cég bevezeti, akkor onnan kezdve már akármi is történjen, fizetnie kell az AI-szolgáltatónak, beleragad a szállítói kapcsolatba, akármennyit is kér el az AI-szolgáltató, és akármilyen eredményt érnek el a termékével.A cégvezetők szeretik azt gondolni, hogy költségcsökkentésre jó az AI, de hamar kiderül, hogy ez csak átcsoportosítás, főleg akkor, ha nem akarnak tömegével kirúgni dolgozókat.Erre azt hozta fel példaként, amikor a bankokat elkezdték digitalizálni: ezzel nem szűnt meg a személyes ügyfélszolgálat, sőt a személyes és a digitális költsége egyben nagyobb is lett, mint korábban a bankfiókok fenntartása.Bacsó Gergely, az Allianz Hungária vezérigazgatója azzal válaszolt erre: ő még pesszimistább. A legnagyobb amerikai és indiai cégek már most tömegével építenek le dolgozókat, ezzel beindult egy verseny a költségcsökkentésért.Az USA-ban vagy Indiában „szerintem már most pánik van”, hogy mi lesz a leépítések miatt, Európában viszont, ahol már most is a munkaerőhiány jelenti a problémát, egyelőre kevésbé, mert itt még lehet úgy tekinteni az AI-ra, mint egy új kollégára – mondta.Nagy Péter, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese volt a beszélgetésen a leginkább AI-optimista résztvevő. Mint mondta, az ő cégüknél az AI kezeli a bejövő ügyfélhívások ötödét már, a dolgozókat pedig az ügyfélszolgálattól nem elküldeni kellett, hanem a bonyolultabb feladatokra átküldhették őket. De azt is sokkal könnyebben látják át, hogy hol van a rendszerben éppen hiba, ahol be kell avatkozni.Orbán Gábor azzal válaszolt: döbbenetesen szárnyalhat a fantázia, főleg a gyógyszeriparban akkora ígéretek hangoznak el az AI lehetséges előnyeiről, amelyek mellett eltörpül egy telefonhálózat könnyebb fenntartása. De most még középtávon sokkal inkább az látszik, hogy a költségek csökkentésére jó az AI, ahol igazán nagy áttöréseket lehet elérni, ott még nem. Ráadásul egy nagy cégnél sem egyszerű a helyzet, de a kkv-szektorban egyre inkább ott van a kísértés, hogy egyszerűen annyira használják az AI-t, hogy a dolgozók bérköltségét kiváltsák vele.Ezzel értett egyet Becsei András is. Szerinte az AI a mostani helyzetében olyan, mint egy profi golfütő, ami annak segít, aki nagyon jó, de ha csak átlagos amatőr képességei vannak, akkor csak arra jó, hogy rengeteg pénzt elköltsön rá, nem fogja az eredményt javítani. Mint mondta, magánemberként lehet kedvelni, amit az AI ad, de cégvezetőként egyelőre inkább az a kockázat látszik, hogy túlságosan hozzákötik a vállalatokat egy-egy szállítóhoz. Csakhogy egy ilyen új helyzetben „könnyebb rossz döntést hozni”, aztán ha valami elromlik, akkor„káromkodsz, mindenkit előveszel, hogy ki kötötte meg ezt a szerződést, majd kifizeted a tízszeres árat”.