Fotó: SERCO Informatika Zrt. AI LabChatGPT, Gemini, DeepSeek, Claude: ma már aligha akad olyan üzleti döntéshozó, aki ne futott volna bele ezekbe a nevekbe. A mesterséges intelligencia évek óta megkerülhetetlen témája a gazdasági híreknek: befolyásolja a tőzsdei mozgásokat, átírja az iparági stratégiákat, a technológiai szereplők pedig szinte napi rendszerességgel állnak elő új, korszakosnak hirdetett modellekkel.A vállalati gyakorlat azonban jóval prózaibb képet mutat. Különösen igaz ez a magyar kis- és középvállalkozásokra, ahol a tudatos bevezetést sokszor még mindig bizonytalanság, kivárás és bizalmatlanság jellemzi. Míg Nyugat-Európa számos jelentős szereplője már kézzelfogható termelékenységi előnyökről, gyorsabb működésről és feszesebbre szabott folyamatokról beszél, addig a hazai kkv-k jelentős része továbbra is külső szemlélőként figyeli a változást.A távolságtartásért viszont nagy árat fizethetünk. Szakértői vélemények szerint a versenyhátrány ezen a területen nem lassan és kiszámíthatóan, hanem gyorsuló ütemben nő. Aki ma nem kezd el foglalkozni az MI-alapú hatékonyságnöveléssel, könnyen lemaradásba sodródhat – később már nagyon nehéz lesz visszakapaszkodni a nemzetközi alapelvárásokhoz.Erre a helyzetre reagál a SERCO Informatika Zrt. AI Lab kezdeményezése is. A program célja, hogy közelebb hozza a technológiai tudást a hazai vállalkozásokhoz, és egy ingyenes képzési modullal adjon belépési pontot azoknak, akik eddig legfeljebb távolról figyelték az MI térnyerését.Miért nem mozdul a hazai kkv-szektor?A mesterséges intelligencia globális térnyerése és a hazai valóság között 2023 és 2026 között tovább nyílt az olló. Az uniós statisztikák elég világosan mutatják, mennyire nyom a latba a cégméret: minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb eséllyel használ MI-re épülő megoldásokat.Az Eurostat 2024-es adatai szerint az Európai Unióban a nagyvállalatok 41 százaléka, a középvállalkozások 21 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig csupán 11 százaléka használja ki ezeket a lehetőségeket.Magyarországon a helyzet még kevésbé megnyugtató, főleg, ha a teljes szintet nézzük. Az Európai Bizottság Digital Decade 2025 országjelentése szerint a hazai kkv-k 57,44 százaléka jut el legalább az alapszintű digitalizáltságig, miközben az uniós átlag 72,91 százalék. A különbség nem pusztán statisztikailag intő jel: a mutató azt jelzi, mennyire épülnek be a cégek napi működésébe olyan technológiák, mint a felhőszolgáltatások, az adatkezelés, az e-kereskedelem vagy éppen a mesterséges intelligencia.Első pillantásra az 57,44 százalék talán nem tűnik drámainak, de uniós összevetésben már egészen más képet ad. A lemaradás jól látható, és még élesebbé válik, ha a 2030-ra kijelölt digitális célokat is mellé tesszük. Ha kihullanak a szükséges stratégiai beavatkozások, a jelenlegi pályaív aligha vezethet el a kkv-szektor érdemi felzárkózásához.A láthatatlan veszély az irodábanA hazai cégek gondjai nem merülnek ki a szűkösebb forrásokban. Legalább ekkora akadály a tudáshiány és az a szervezeti merevség, ami sok helyen eleve gyanakvással fogad minden új technológiát. Számos cégvezető ma még nem látja pontosan, hol jelentkezik az üzleti haszon, mások a bevezetés költségeitől vagy az adatbiztonsági kockázatoktól tartanak.Fotó: SERCO Informatika Zrt. AI LabKözben viszont egyre látványosabban terjed egy nehezen kontrollálható jelenség, amit a nemzetközi szaknyelv Shadow AI-nek nevez. A lényeg egyszerű: miközben a vezetés még azon tanakodik, szabad-e kezdeményezni ezen a területen, a dolgozók egy része már rég használ különféle MI-eszközöket. Sokszor ingyenes, nem jóváhagyott platformokhoz nyúlnak saját hatáskörben, pusztán azért, hogy gyorsabban írjanak meg egy e-mailt, könnyebben dolgozzanak fel adatokat vagy épp hatékonyabban kódoljanak.Ez első ránézésre akár kézenfekvő alkalmazkodásnak is tűnhet mindez, valójában viszont komoly kockázatokat hordoz. Bizalmas vállalati információk kerülhetnek nyilvános modellekbe, a használatnak nincs belső kontrollja, és az sem egyértelmű, milyen döntések, szövegek vagy elemzések készülnek külső rendszerek bevonásával. Hosszabb távon ez nemcsak információbiztonsági, hanem reputációs és etikai problémává is válhat. A hivatalos bevezetés hiánya és a szabályozatlan használat együtt veszélyes helyzetet teremthet a magyar kkv-k számára.A fenyegetés ráadásul nem elméleti. Egy 2024-es, 7000 munkavállalót vizsgáló nemzetközi felmérés szerint a dolgozók 38 százaléka oszt meg bizalmas céges adatokat MI-eszközökkel úgy, hogy erről a munkáltató nem tud.Tudás és fejlődés tíz percben: a SERCO AI Lab víziója„Az MI nem a távoli jövő ígérete, hanem a jelen egyik leghasznosabb eszköztára. Aki ma nem tanulja meg használni, holnap úgy próbál majd versenyben maradni, mint aki írógéppel akarja utolérni a szövegszerkesztőt.” – mondta el Wéber Tamás, a SERCO Informatika Zrt. vezérigazgatója.Mindig a kérdésekkel kezdjükFotó: SERCO Informatika Zrt. AI LabWéber Tamást, a SERCO Informatika Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük arról, milyen szemléletváltást és cselekménytervet kíván az új éra a magyar cégektől és vállalatoktól.Mit lát ma a legnagyobb tévedésnek a hazai cégek részéről a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?Sokan az MI-t csupán technológiai kérdésnek tartják: vegyük meg a legújabb technológiát, és máris modernebb a cég. Bár ez fontos lépés, a lényeg mégis a szemléletváltás: az MI más típusú együttműködést kér az embertől, hiszen – egy jól megépített rendszerrel – az adott cég új, szuperképességű munkatársat, sőt, munkatársakat nyer. Ezt kell azután integrálni a napi működésbe és hatékonyan bevonni az értékteremtésbe. Meg kell értenie a vezetőknek: az új érában máshogy kell gondolkozniuk.Legtöbbször azt mérjük fel először: hol vannak az időrabló, repetitív, automatizálható munkafolyamatok? Hol van az a fázis, ahol egy, a cég dokumentumait, működését tökéletesen ismerő MI-rendszer segítheti az emberek mindennapi munkáját? Lehet, hogy ez egy meeting feliratozása és összefoglaló készítése. Lehet, hogy ez egy belső, azonnal elérhető tudástár elkészítése. Minden cégnek más és más a működése, ezért mi mindig kérdésekkel kezdjük.Ez egyszerre rossz és jó hír. Annyiban negatív, hogy a vállalat ki van téve az úgynevezett Shadow AI fenyegetésének. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a kollégák a különféle MI-modelleket a vállalat érzékeny adatait feltöltve használják. Ezek az adatok azután amerikai vagy kínai szervereken landolhatnak, és betanítási adat lesz belőlük – jó esetben. Ez ellentmond az alapvető cégérdekeknek, az informatikai biztonság elvének.De nézzük a jó hírt! A mesterséges intellligenciát már most, a nem hivatalosan használó munkatársak tudására lehet építeni. Ehhez persze szükség van egy másféle architektúrára. Az edge, vagyis peremhálózati MI révén a használat a helyi, biztonságos és azonnal elérhető megoldások felé terelhető, ami feleslegessé teszi a nulláról való építkezést, és garantálja a maximális adatvédelmet.A több mint négy évtizedes iparági múlttal rendelkező cég időben felismerte, hogy a technológiai lemaradás csökkentése nemcsak üzleti lehetőség, hanem tágabb értelemben felelősség is. Az AI Lab erre a helyzetre válaszol egy olyan ingyenesen elérhető online képzési rendszerrel, ami tudatosan eltávolodik a hagyományos, elméletközpontú oktatástól. Elsősorban azokat a kkv-vezetőket és fiatal vállalkozókat szólítja meg, akik látják, hogy változásra van szükség, de nehezen igazodnak el a technológiai zajban.A program felépítése a microlearning logikáját követi, hiszen az idő az egyik legdrágább erőforrás, ezért a 5-10 perces, jól befogadható egységek valós használati helyzetekhez igazodnak. A cél nem pusztán az, hogy a résztvevők megismerjenek néhány új eszközt, hanem az is, hogy értsék, miként lehet a mesterséges intelligenciát üzleti szempontból értelmesen és biztonságosan beépíteni a működésbe.A tananyag nem áll meg a technológiai alapoknál. Szó esik benne arról, hogyan teremthet valódi üzleti értéket az MI, miként csökkenthetők a Shadow AI-ból fakadó kockázatok, valamint milyen szempontok mentén érdemes kezelni az adatbiztonsági aggályokat.A moduláris struktúra gyakorlati területekre fókuszál: az operatív hatékonyság javítására, az ügyfélszolgálati folyamatok automatizálására, valamint a döntéstámogató rendszerek alapjaira. A fókusz azokon a pontokon van, ahol egy kisebb vállalkozás a leggyorsabban érzékelhet kézzelfogható eredményt.Miért éri meg váltani?Kemény üzleti érvekről van szó: nemzetközi felmérések szerint a generatív MI-t használó vállalatoknál a termelékenység növekedése a korábbi időszakokhoz képest négyszeresére gyorsult. A hatékonysági ugrás közvetlenül hat a jövedelmezőségre, a működési sebességre és végső soron a piaci helytállásra is.A munkaerőpiac legalább ilyen egyértelmű visszajelzést ad. Az MI-készségekkel rendelkező munkavállalóknál akár 56 százalékos bérprémium is megjelenhet, ami jól mutatja, mekkora értéket képvisel ez a tudás a mai gazdaságban.Fotó: SERCO Informatika Zrt. AI LabA hazai kkv-k oldaláról nézve a leggyorsabban tetten érhető előnyök rendszerint az adminisztratív terhek csökkenésében, a gyorsabb ügyfélszolgálati reakciókban és a hatékonyabban szervezett HR-folyamatokban jelennek meg. A képzési program abban segít, hogy ez a fejlődés ne elvont lehetőségként, hanem bevezethető, reális stratégiaként jelenjenek meg a magyar cégek előtt.Akár a marketingtartalmak előállításának gyorsításáról, akár adatalapú kereslet-előrejelzésről van szó, a feladat minden esetben a versenyképesség megőrzése. A SERCO ebben a környezetben nem egy felkapott technológiai hullámra ráülő startupként jelenik meg, hanem olyan felelős szereplőként, ami a magyar informatika fejlődését a lyukkártyás korszakoktól a felhőalapú rendszerekig végigkísérte. A regisztráció megnyílt: a kérdés most az, hány hazai cég ismeri fel időben, hogy a jövőre nem várni kell, hanem már ma használatba venni az eszközeit.A cikk megjelenését a SERCO Informatika Zrt. támogatta.