A jelentés szerint Magyarország a négy hivatalos maastrichti kritériumból egyet sem teljesít maradéktalanul. Az ország inflációja, költségvetési hiánya és hosszú lejáratú kamatszintje meghaladja az előírt referenciaértékeket, miközben a forint továbbra sem tagja az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszernek. Emellett a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sem teljes mértékben összeegyeztethető az uniós szerződések előírásaival. A Bizottság szerint a magyar infláció ugyan jelentősen mérséklődött az elmúlt hónapokban, de az elmúlt tizenkét hónap átlagában még mindig 3,3 százalék volt, szemben a 2,7 százalékos referenciaértékkel. Ez önmagában elegendő ahhoz, hogy Magyarország elbukja az árstabilitási kritériumot. A jelentés kiemeli, hogy 2025-ben az infláció átlagosan 4,4 százalék volt, amit elsősorban az erős fogyasztás, a gyors béremelkedés és az ágazati adóemelések hajtottak.Bár 2026 elején az árnövekedés átmenetileg 1,6 százalékig lassult, később ismét emelkedni kezdett. A Bizottság előrejelzése szerint az infláció 2026-ban átlagosan 3,2, 2027-ben pedig 3,1 százalék lehet. Ez azt jelenti, hogy Magyarország még középtávon sem kerül biztosan a referenciaérték alá. https://hvg.hu/360/20260516_eurobevezetes-feltetelek-szigor-es-trukkok-rogos-ut-akozos-penzhez-hvgA jelentés legsúlyosabb megállapításai a magyar államháztartásra vonatkoznak. Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, mivel a hiány évek óta meghaladja a GDP 3 százalékát. A deficit 2025-ben ugyan 5,1-ről 4,7 százalékra csökkent, de a Bizottság szerint ez csak átmeneti javulás volt. A tavaszi előrejelzés szerint a hiány 2026-ban ismét 6,2 százalékra ugorhat, majd 2027-ben is 5,8 százalék maradhat. Brüsszel az emelkedés okai között a személyi jövedelemadó-csökkentéseket, a közszféra béremeléseit, különféle juttatásokat és a kiadási túllépéseket említi. Különösen figyelemre méltó, hogy a Bizottság szerint a magyar költségvetés 2026-ban jelentősen eltérhet az uniós fiskális pályától. A nettó kiadások növekedése a várt 9,7 százalékkal több mint kétszerese lenne a 4 százalékos ajánlott ütemnek. Bár a védelmi kiadásokra adott uniós rugalmasság egyelőre megakadályozza a szankciók szigorítását, a Bizottság már most „jelentős megfelelési kockázatot” lát.Talán a legaggasztóbb előrejelzés az államadósságra vonatkozik. A GDP-arányos adósság 2025-ben 74,6 százalékra emelkedett, és a Bizottság szerint 2027-re elérheti a 76,8 százalékot. Ennél is fontosabb, hogy a középtávú fenntarthatósági számítások szerint 2036-ra az államadósság akár a GDP 103 százalékára is nőhet. A dokumentum ezért magas középtávú adósságkockázatot állapít meg Magyarország esetében. A Bizottság bírálja a hazai fiskális keretrendszert is, mondván, hogy az nem segítette elő sem az átláthatóságot, sem a fegyelmezett költségvetési politikát. Külön megjegyzi, hogy a Költségvetési Tanács szerepét és függetlenségét is erősíteni lehetne.A jelentés megjegyzi, hogy a forint az elmúlt két évben mintegy 8 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Ez részben az infláció mérséklődésének, részben a 2026-os választások utáni piaci reakcióknak köszönhető. Mindez azonban nem számít az eurókritérium teljesítésének, mivel Magyarország továbbra sem vesz részt az ERM-II rendszerben, amelyben legalább két évet kellene eltöltenie jelentősebb árfolyamfeszültségek nélkül. https://hvg.hu/gazdasag/20230724_Varga_Mihaly_A_forint_az_erosebbik_arcat_mutatja_nem_kell_sietni_az_euro_bevezetesevelA hosszú lejáratú állampapírhozamok szintén túl magasak. A 12 havi átlagos kamatszint 6,7 százalék volt, miközben a referenciaérték 5,1 százalék. Ez azt jelzi, hogy a pénzügyi piacok továbbra is magasabb kockázatot áraznak Magyarország esetében, mint az euróövezet legtöbb országánál.A Bizottság értékelése nem korlátozódik a makrogazdasági mutatókra. A dokumentum külön kitér arra, hogy Magyarország több intézményi mutatóban elmarad az euróövezeti átlagtól. A jelentés a szabályozási minőséget, a korrupció elleni fellépést, a kormányzati hatékonyságot és a jogállamiság helyzetét említi problémás területként. A Bizottság ezért mélyreható vizsgálatot végzett a magyar gazdaság egyensúlytalanságairól, és arra a következtetésre jutott, hogy az ország továbbra is makrogazdasági egyensúlytalanságokkal küzd. A fő kockázatok között a magas államadósságot, az állam finanszírozási igényét, a versenyképességi problémákat és az ingatlanpiaci folyamatokat említi.A konvergenciajelentés összképe alapján Magyarország nemcsak hogy nem áll közel az euró bevezetéséhez, hanem több területen távolabb került a maastrichti követelményektől. Miközben az inflációs helyzet fokozatosan javul, a költségvetési hiány, az adósságpálya és a magas kamatkörnyezet továbbra is jelentős akadályt jelent. A Bizottság értékelése szerint a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, hogy sikerül-e tartósan csökkenteni a hiányt és stabilizálni az államadósságot. Enélkül az euró bevezetése továbbra is távoli cél marad Magyarország számára.A többi vizsgált tagállam közül a legközelebb az euróövezeti követelmények teljesítéséhez Csehország áll. A csehek teljesítik az inflációs, a költségvetési és a hosszú távú kamatkritériumot is, az államháztartási hiányuk 3 százalék alatt marad, az államadósság pedig 45 százalék körül mozog. A Bizottság szerint a cseh gazdaság erősen integrálódott az euróövezethez, és intézményi mutatókban is az eurózóna átlaga felett teljesít. Az euró bevezetésének ugyanakkor két fontos akadálya maradt: a cseh jegybankról szóló jogszabályok még nem teljesen felelnek meg az uniós előírásoknak, és Prága továbbra sem lépett be az ERM-II árfolyamrendszerbe. Lengyelország vegyes képet mutat. Az infláció (2,9 százalék) és a hosszú távú kamatszint (5,4 százalék) kismértékben meghaladja a referenciaértékeket, miközben az ország túlzottdeficit-eljárás alatt áll a 7 százalék feletti költségvetési hiány miatt. Varsó helyzetét jelentősen befolyásolják a megemelt védelmi kiadások és a szociális programok költségei. Ugyanakkor a Bizottság elismeri, hogy a lengyel fiskális keretrendszer az elmúlt években erősödött, és az ország nem szerepel a makrogazdasági egyensúlytalanságokkal küzdő tagállamok között. A sereghajtó továbbra is Románia. A 8,4 százalékos átlagos infláció messze a legmagasabb a vizsgált országok között, miközben Bukarest szintén túlzottdeficit-eljárás alatt áll. A Bizottság szerint az energiaár-szabályozás kivezetése, az áfa- és jövedékiadó-emelések, valamint a költségvetési problémák továbbra is komoly kockázatot jelentenek.Svédország ezzel szemben gazdasági mutatók alapján gyakorlatilag teljesítené a legtöbb feltételt, de a svéd politika továbbra sem törekszik az euró bevezetésére, és az ország – Csehországhoz, Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan – nem tagja az ERM-II rendszernek.A 2026-os konvergenciajelentés végkövetkeztetése ezért az, hogy a Bulgária idei csatlakozása után megmaradt öt derogációs tagállam közül egyetlen ország sem áll készen az euró bevezetésére.