A 38 oldalas országjelentés különösen azért fontos, mert szorosan kapcsolódik azokhoz a jogállamisági feltételekhez, amelyek teljesítése meghatározza a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását is. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza: a jelentés nem helyettesíti sem a kondicionalitási eljárás, sem a helyreállítási terv mérföldköveinek hivatalos értékelését, azokkal párhuzamosan vizsgálja a reformok végrehajtását.A jelentés összegzése szerint az új magyar kormány a hivatalba lépése óta "intenzív reformtevékenységet" folytatott a jogállamiság helyreállítása érdekében. A Bizottság kiemeli, hogy több fontos törvénymódosítás született a helyreállítási terv és a jogállamisági feltételességi mechanizmus keretében folytatott egyeztetések eredményeként.Brüsszel külön pozitívumként említi:az Integritás Hatóság megerősítését;a vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformját;a közbeszerzések átláthatóságának növelését;a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fokozatos megszüntetését;a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését;valamint azt, hogy Magyarország kérte csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), amit a Bizottság jóvá is hagyott.Utóbbit a jelentés az egyik legjelentősebb intézményi változásként értékeli.Miközben a korrupcióellenes intézményrendszer több ponton megerősödött, a Bizottság szerint továbbra sem sikerült bizonyítani, hogy a rendszer képes eredményesen fellépni a politikai szintű korrupció ellen.A dokumentum szerint ugyan nőtt a korrupciós bűncselekmények miatti vádemelések száma, de továbbra sincs "meggyőző eredménysor" a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában és jogerős lezárásában.A jelentés megjegyzi:több kiemelt korrupciós ügy évek óta első fokon húzódik;továbbra is fennáll a politikai befolyás veszélye az ügyészségi rendszerben;a klientúraépítés és a nepotizmus továbbra is aggályos.A Bizottság ezért változatlanul fenntartja tavalyi ajánlását: Magyarországnak bizonyítható eredményeket kell felmutatnia a magas szintű korrupció üldözésében.A jelentés külön fejezetet szentel annak, hogy Magyarország 2026 májusában hivatalosan kérte részvételét az Európai Ügyészség (EPPO) megerősített együttműködésében. A Bizottság júliusban ezt jóváhagyta. Az EPPO a csatlakozás után 2021-ig visszamenőlegesen jogosult lesz kivizsgálni az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket Magyarországon is. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ettől önmagában még nem tekinthető teljesítettnek a korrupcióellenes ajánlás, mert a csatlakozás gyakorlati hatásai még nem jelentek meg.A Bizottság szerint a Országos Bírói Tanács továbbra is él a 2023-as igazságügyi reform során megszerzett jogosítványaival, és több esetben fellépett a bírákat ért politikai nyomásgyakorlással szemben.Pozitívumként említik:a bírói fizetések újabb emelését;a bírói karrier szabályainak módosítását;valamint azt az alkotmánymódosítást, amely erősítheti a bírói önigazgatás szerepét a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek kinevezésében.Ugyanakkor változatlanul problémának tartják az alsóbb bíróságok ügyelosztási rendszerének átláthatatlanságát, a főügyész kinevezési rendszerét, valamint azt, hogy az ügyészségi hierarchia politikai befolyásra ad lehetőséget.A Bizottság adatai szerint a magyar lakosság mindössze 31 százaléka tartja megfelelően függetlennek a bíróságokat, ami tovább romlott az előző évekhez képest.Az egyik legjelentősebb törvényi változás az Integritás Hatóság jogköreinek kibővítése.A jelentés szerint:szélesebb adat-hozzáférést kap;új vezetési struktúrát vezetnek be;egyszerűbb lesz fellépnie a közbeszerzési ügyekben;erősebb szerepet kap a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében.Brüsszel ugyanakkor megjegyzi, hogy az intézmény működését nehezítette, hogy elnöke ellen büntetőeljárás indult.Az Európai Bizottság első alkalommal állapítja meg, hogy a korábbi ajánlások ezen része teljesült.Az új szabályok szerint:lényegesen több közszereplőre terjed ki a kötelezettség;digitális nyilvántartás készül;nyilvánossá válnak a vezető politikusok vagyonnyilatkozatai;az Integritás Hatóság érdemi ellenőrzési jogkört kap;szankciók is kapcsolódnak a valótlan adatszolgáltatáshoz.A Bizottság ezért ezt az ajánlását teljesítettnek tekinti.Ezzel szemben semmilyen előrelépést nem lát Brüsszel a lobbitevékenység szabályozásában, ami különösen érdekes Szijjártó Péter BYD-s megbízatása kapcsán. Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy Magyarországon nincs átfogó lobbiszabály, "forgóajtó" szabályozás, „lehűlési idő” a magas rangú tisztségviselők számára megfelelő összeférhetetlenségi rendszer. A Bizottság szerint ez továbbra is komoly korrupciós kockázatot jelent.A jelentés szerint a júniusi médiatörvény-módosítás javította a médiahatóság működésének függetlenségét valamint a közmédia irányítási rendszerét.Ugyanakkor továbbra sem történt előrelépés az állami reklámköltések átlátható elosztásában, az információszabadság teljes körű biztosításában, illetve a média pluralizmusának erősítésében.A Bizottság pozitívumként értékeli, hogy 2026 májusában megszűnt a veszélyhelyzet, és az új kormány azt nem hosszabbította meg.Ugyanakkor továbbra is kifogásolják a stratégiai ágazatokban működő külföldi cégekre nehezedő szabályozási nyomást, a versenyjogi kivételek alkalmazását, a titkos megfigyelések elégtelen bírói kontrollját.Brüsszel elismeri, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése fontos változás. Ugyanakkor továbbra is fennmaradtak olyan jogszabályok, amelyek korlátozhatják a civil szervezetek működését, ezért ezen a területen csak részleges előrelépést állapított meg.A jogállamisági jelentésben a Bizottság összesen öt új ajánlást fogalmazott meg Magyarországnak:tegye átláthatóbbá az alsóbb bíróságok ügyelosztását;rendezze kiszámítható módon a bírák és ügyészek bérezését;vezesse be az átfogó lobbiszabályozást;érjen el kézzelfogható eredményeket a magas szintű korrupciós ügyekben;valamint szüntesse meg a civil szervezetek munkáját akadályozó szabályokat.Két korábbi ajánlást ugyanakkor lezártnak tekint: a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, illetve részben a médiaszabályozás átalakítását, amelyet a jövőben már elsősorban az Európai Média Szabadságáról szóló rendelet (EMFA) alapján kíván ellenőrizni.Még a jelentés közzététele előtt juttatta el az EUrologusnak a közleményét az egyik vezető néppárti politikus. Michał Wawrykiewicz lengyel néppárti európai parlamenti képviselő, a LIBE szakbizottság EPP-s koordinátorhelyettese közölte: Magyarország évek óta az uniós jogállamisági jelentések legrosszabbul teljesítő országai között szerepel, ugyanakkor szerinte az Európai Bizottság mostani jelentése még döntően a 2025-ös helyzetet tükrözi, vagyis azt az időszakot, amely megelőzte a kormányváltást. A politikus úgy vélte, hogy a májusban hivatalba lépett, Magyar Péter vezette kormány már rövid idő alatt jelentős reformokat hajtott végre, és világos menetrenddel rendelkezik a jogállamiság helyreállítására. Az EPP ezért úgy látja, hogy az eddigi előrelépések elismeréseként, valamint a további reformok ösztönzése érdekében mielőbb le kellene zárni Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást, lehetőség szerint már az idei ősszel.