Sulyok Tamás köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész az Alkotmánybíróság alapításának 35. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián 2025. január 23-án – Fotó: Bruzák Noémi / MTIÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!„A tegnapi volt a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napja” – közleményben reagált a Fidesz arra, hogy hét alkotmánybíró megtorpedózta, hogy az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök eltávolítását célzó törvénymódosítás tervéről tárgyaljon hétfőn.Szabó Marcel és hat másik alkotmánybíró kizáratta magát az eljárásból, mert többek között azt kifogásolták, hogy Sulyok Tamás nem egy elfogadott Alaptörvény-módosítás eljárási szabályszerűségéről kér állásfoglalást, hanem egy jövőbeli helyzet alkotmányjogi megítéléséről. A hét kizárással ellehetetlenült az ügy tárgyalása, mert az AB teljes ülése csak a tagok minimum kétharmadával, 10 fővel lenne határozatképes, és a 7 kizárással ez már biztosan nem jönne össze. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ezért levette Sulyok beadványát a hétfői ülés napirendjéről.Az alkotmánybírók tiltakozása – úgy tűnik – alaposan kiakasztotta a Sulyok Tamáshoz ragaszkodó Fideszt. Szombat reggeli közleményükben azt állítják, hogy Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton titkos megállapodást kötöttek, amely értelmében azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre Sulyok Tamás államfő Ab-beadványát, a posztjukon maradhatnak.„Két hónappal a választás után ide jutott az ezer éves államiságára oly' büszke Magyarország. Megérkezett a kisszerű, egzisztenciális alkuk korába.”Magyar Péter május végéig adott lehetőséget az általa fideszes bábnak tartott Sulyoknak és más közjogi tisztségviselőknek – köztük Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének és a 14 másik alkotmánybírónak –, hogy önszántukból lemondjanak. Mivel ezt nem tették meg, a tiszás parlamenti többség Alaptörvény-módosítással tervezi elmozdítani őket a pozíciójukból.Sulyok Tamás ezt próbálta előre megakadályozni azzal, hogy június 11-én az AB-hoz fordult a tervezett alaptörvény-módosítások miatt. Szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal próbálkozhat a jövőben, amik „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Sulyok pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatná ezeket. Ezt azonban a hét alkotmánybíró döntése után nem fogja megvizsgálni a testület.Magyar Péter szerint fellázadt fellázadt az Alkotmánybíróság a magyar köztársaság elnöke ellen. „Itt a vége a történetnek” – üzente Sulyoknak a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján a miniszterelnök, és arról beszélt, hogy a közjogi válság miatt azonnal távoznia kell posztjáról Sulyok Tamásnak és Polt Péternek is. A Sándor-palota csak annyit reagált, hogy „a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését”.