Miután a tizenötből hét alkotmánybíró „személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be” Sulyok Tamás ügyében, határozatképtelenség miatt hétfőn mégsem tárgyalja a testület az államfő beadványát. A köztársasági elnök azután fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy Magyar Péter miniszterelnök jelezte, ha kell, az Alaptörvényt is módosítják elmozdítása érdekében. Sulyok azt kérte a testülettől, hogy tisztázza, az ilyen egyedi jellegű aktusok beleférnek-e az Alaptörvény-módosítás kereteibe.Ennek eldöntését lehetetlenítette el az, hogy hét bíró kizárta magát az ügyből. Egészen pontosan az alkotmánybírósági törvénynek arra a részére hivatkoztak: „Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.” Az Alkotmánybíróság teljes ülése csak legalább tíz fővel határozatképes, tehát az ügyet nem tudja megtárgyalni, ezért le is vették napirendről.Felmerülhetne, hogy ha a hét alkotmánybíró közül legalább kettőt rá tudnak venni véleményük megváltoztatására, akkor a helyzet megváltozhat, de a HVG által megkérdezett jogi szakértő szerint ez nem lehetséges: az egyszer bejelentett „önkizárást” nem lehet visszavonni.Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a HVG kérdésére a Sándor-palota közölte: Sulyok Tamás tudomásul vette az alkotmánybírók döntését: https://hvg.hu/itthon/20260619_sandor-palota-sulyok-tamas-tudomasul-vette-alkotmanybirok-donteset-koztarsasagi-elnok-targyalas-magyar-peterMagyar Péter miniszterelnök is reagált a történtekre brüsszeli sajtótájékoztatóján, azt mondta, Sulyok Tamás öngólt lőtt, és eljött az idő, hogy lemondjon.Hatását tekintve az, ami történt, az érdemi tárgyalás nélküli visszautasításhoz hasonlít: nagyon sok ügy végződik így, mert a beadvány valamilyen szempontból nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben megszabott feltételeknek. Van, aki szerint Sulyok Tamás kérdése is ilyen, mert semmilyen konkrétumot nem tartalmaz. Ahhoz azonban, hogy a teljes ülésen ilyen döntés szülessen, legalább 8:7 arányban ennek az álláspontnak kellene győznie.Ellenkező esetben az érdemi vizsgálat utáni elutasítás éppúgy lehetséges, mint az, hogy igazat adnak a panaszosnak – és a mostani esetben a „lázadók” bizonyára éppen ezt akarták megakadályozni, mert egy ilyen döntés súlyos konfliktust okozott volna a parlamenti többséggel, amelynek szándéka egyébként még nem pontosan ismert.Az érintettség bejelentésével az a hét alkotmánybíró, aki a teljes ülésen kisebbséget jelentett volna, a határozatképesség megakadályozásához elegendő létszámú volt.Számos neves jogtudós egyébként kivételesen megengedhetőnek tartja azt, amit Sulyok Tamás nem, tudniillik a legfelső tisztségviselők elmozdítását.