A Sándor-palota közleménye szerint az elmúlt időszak politikai nyilatkozatai – amelyek egyes közjogi méltóságok elmozdítását célozzák – olyan alkotmánymódosítási lehetőségeket vetettek fel, amelyek nem általános szabályalkotásra, hanem konkrét, egyedi helyzetek kezelésére irányulhatnak.
Sulyok Tamás államfő szerint ez alkotmányjogi kérdéseket vet fel, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a céllal, hogy tisztázzák: beleférnek-e az alaptörvény módosításának kereteibe az ilyen jellegű, egyedi aktusok.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény elsődleges szerepe az általános, a teljes jogrendszerre kiterjedő alkotmányos szabályok megállapítása. Éppen ezért indokolt annak értelmezése, hogy az alkotmánymódosítás eszköze használható-e konkrét politikai helyzetek rendezésére – írták. A köztársasági elnök indítványa kifejezetten erre a dilemmára irányul, és arra számít, hogy az Alkotmánybíróság absztrakt értelmező döntése jogi mederben tarthatja az állami szervek közötti konfliktusokat.
Az államfő emellett azt is jelezte, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleménye szintén hozzájárulhat az alkotmányos vita rendezéséhez, és segítheti az alapelvek érvényesülését. A kezdeményezés így egyszerre jogi és politikai jelentőségű, hiszen az alkotmányos működés kereteit érintő kérdést próbál tisztázni.
