A csoportkör második fordulójában Svájc 4–1-re legyőzte Bosznia-Hercegovinát a vébén, ezzel a B csoport élére ugrott (azóta a Katarnak hatot lövő Kanada már előzött), és nagy lépést tett az egyenes kieséses szakaszba jutás felé. Bár az eredmény alapján úgy tűnhet, Svájc kiütötte a bosnyákokat, a mérkőzés első góljára egészen a 74. percig kellett várni: Johan Manzambi juttatta vezetéshez Svájcot. A Freiburg támadója nem sokkal korábban állt be Ruben Vargasszal együtt, aki a svájciak második gólját lőtte a hajrában. Mindkét játékos a második félidei hidratációs szünet végeztével állt be.
Az már most biztosra vehető, hogy az amerikai vébé „vuvuzelája” a kérlelhetetlenül elrendelt ivószünet lesz: az egész tornának azon apró, korábban sehol nem látott részlete, ami évek múltán is beugrik majd mindenkinek a 2026-os vébéről. A hidratációs szünetet a nyitómeccs óta rengeteg kritika éri, leginkább azért, mert szakadó esőben, hűvösebb időben is megszakítják vele a játékot minden félidőben. Sokak szerint a célja a dolognak nem is a játékosok hidratálása, hanem az, hogy az amerikai tévétársaságok a meccs közben is el tudjanak menni reklámra.
Ebben az ellenséges közhangulatban állt elő a svájciak szövetségi kapitánya, Murat Yakin azzal, hogy a kényszerleállást taktikai fegyverként vetette be, amivel végül meg is nyerte a meccset.
