Húzzunk bele – mondhatná a kormány, ha ez épp nem egy húsz évvel ezelőtti MSZP-s szlogen lenne. Nagyon komolyan beindult a törvénygyár, a héten az eddigiekhez képest is új sebességi fokozatba kapcsoltak, megismerhettük azokat a törvénytervezeteket, amelyek nagy részét a jövő héten már be is viszik a parlament elé, hogy jöhessenek az EU-pénzek, és sok más témában is bemutatták, milyen jogalkotás következik. A kormány leadta Brüsszelnek azt a módosított tervet is, amely a Covid utáni helyreállítás 10 milliárd eurós keretének lehívásához kell – nos igen, a járvány már elég régen volt, a tervet már az Orbán-kormány is leadta, csak épp a vállalásait nem teljesítette, úgyhogy most hónapok maradtak arra, hogy a forrásokat igénybe vegyék. És persze eközben azon is dolgozni kell, hogy miután a május-júniusi hitelminősítési körben megkapta a kormány a megelőlegezett bizalmat, a következő, november-decemberi minősítéseknél se kerüljön az ország bóvliba.Az egyik legfontosabb változtatás az, hogy a közbeszerzések jogszabályait szinte alapjaiban írják át. A kormány terve az, hogy csak átlátható tulajdonosi cég indulhasson közbeszerzésen, erősítenék a korrupcióellenes szabályokat és szélesebb adatszolgáltatást tennének kötelezővé. Utána mennének 2600 milliárd forintnyi közpénznek is azzal, hogy a tőkealapok rejtőzködő befektetőit megismerhetővé tennék. És megszüntetik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is, sőt, hatályon kívül helyezik azokat a törvényeket is, amelyekkel az Orbán-kormány korábban létrehozott és vagyonnal látott el bizonyos alapítványokat. Ezzel elbúcsúzunk az MCC Alapítványtól, a Molnak az állammal közös alapítványától, Schmidt Mária, Palkovics László, vagy épp Áder János alapítványaitól is.Hosszasan lehet sorolni azokat a kormányzati döntéseket is, amelyek nem az EU-pénzekhez kellenek, most ebben is alaposan felpörögtek. Például nem várták meg a társadalmi egyeztetés határidejét, kiadták a rendeletet, hogy Budapestnek és a megyei jogú városoknak idén nem kell befizetnie az iparűzési adó többletét. Döntöttek arról is, hogy felfüggesztik az ebben a formában értelmetlen mohácsi Duna-híd kivitelezését, mert szakmailag nem alátámasztott, hogy kétszer két sávos legyen. A hídról a héten derült ki az is, hogy az Orbán-kormány milliárdokkal növelte a támogatását pár nappal a választás előtt, és nagyjából a teljes kivitelezésre szánt összeget kifizette előlegként.A mohácsi Duna-hídhoz kapcsolódóan épülő 2x2 sávos útszakasz Mohács közelében 2026. április 2-ánMTI / Kacsúr TamásSzeptember végével kivezethetik a kamatstopot, mert az nem fenntartható. Arról még konkrét törvényjavaslat nincs, de tárgyalás már folyik, hogy a bankoknak mégse legyen kötelező minden településre ATM-et telepíteni, hiszen ez egy fölösleges és drága döntés volt. Haladékot kapnak azok, akik elakadtak az évek óta döcögő napelemes pályázattal. Szintén haladék jut azoknak, akik felvették a babaváró hitelt, majd nem született annyi gyerekük, mint amennyit ígértek, de „nem cél, hogy ezt a kormány maga előtt görgesse”. Átírták az auditok szabályát, ezzel alacsonyabb költségeket ígérnek a cégeknek, és a NER bánhatja a változtatást. Azt pedig már a kampányban is tudtuk, most újra megerősítették, hogy a Tisza Párt vagyonadó kivetésére készül, bár ez egy viszonylag kockázatos módja az állami pénzszerzésnek.Az önkormányzatok is nagyon várják már az uniós pénzeket, Karácsony Gergely főpolgármester már fel is sorolta, Budapesten mi mindenre lehetne költeni: utakra, közlekedésre, árvízvédelemre, szennyvízkezelésre, esélyteremtő, lakhatást segítő, szociális ellátást javító projektekre. Vidéken óvatosabb a lelkesedés – derült ki körképünkből. Van település, ahol már annak is örülnének, ha azokat a pénzeket megkapnák, amelyeket az Orbán-kormány elvont, arról pedig egyelőre szinte semmit nem tudnak, hogy mennyi pénz lesz számukra elérhető és milyen feltételeket kell ehhez teljesíteni.Az energiaszektor is rengeteg pénzre számíthat, ennek egyik részeként a felszabadított uniós pénzekből 540 milliárd forintot egy hónap alatt kiosztanának a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és okosmérők beszerzésére – hogy a NER mennyire beásta magát mindenhova a magyar gazdaságban, azt jól mutatja, hogy a nagyon szoros határidővel kiírt pályázat egyik nyertese Mészáros Lőrinc lehet.A hét képe: elkezdődött a foci-vbA 2026-os labdarúgó-világbajnokság nyitóünnepségeADP / Alfredo EstrellaA költségvetés továbbra is tragikus állapotban van, de legalább nem romlott tovább a helyzet. Most jött ki a friss adat: májusban 43 milliárd forint többlete lett a büdzsének, de így is 3806 milliárd forint az első öt havi hiány. Ezt az magyarázza, hogy az új kormány amint hivatalba lépett, lefagyasztotta a kiadási oldalt. Nyilván ez sem egy örökké tartható állapot, az pedig még nem világos, hogy mire módosítják az idei hiánycélt – a kormány most szeptemberre ígéri a pótköltségvetés bemutatását.Az inflációs adat is megérkezett májusról, és jókora meglepetést okozott: minden várakozásnál alacsonyabb, 1,8 százalékos lett. A forint annyira megerősödött, hogy ez még a külföldi energiaárak emelkedésének hatását is lenyomta, maradtak a hatósági árszabályozások is, de egy kicsit még a foci-vb közeledése is besegíthetett.Három éve nem történt ilyen: kamatot emelt az Európai Központi Bank. A testület emellett 2,6-ról 3 százalékosra emelte az eurózónában várható idei inflációs előrejelzését, és 0,9-ről 0,8 százalékosra rontotta a GDP-növekedési prognózisát.Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke AFP / Kirill KudryavstevChristine Lagarde EKB-elnök arról beszélt a döntés utáni sajtótájékoztatóján: a két legnagyobb kockázat természetesen a globális kereskedelempolitika és a közel-keleti háború, de szintén emelheti az inflációt az, hogy a vártnál rosszabb az idei termés, feszültségek vannak az ellátási láncokban, és a nemzeti gazdaságélénkítő programoknak is lehet árfelhajtó mellékhatása. Az energiaárak emelkedése előbb-utóbb beépül az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek, később pedig a szolgáltatások árába is, így reálisan 2027 második felében lehet elérni a bank 2 százalékos inflációs célját.Úgy vág neki a MÁV az idei főszezonnak, hogy a 330 üzemképes, InterCity-minőségű személykocsiból 141 képes arra, hogy 100 százalékos utasterhelés és harmadfokú hőségriadó esetén is megbízhatóan hűtse az utasteret – közölte a HVG-vel a vasúttársaság. Az új kormány munkájára sok téren igaz, de a vasúti fejlesztésekben különösen: egyszerre kell kidolgozni távlati, nagy terveket és küzdeni a napi szintű működőképességért.HVG / Túry GergelyA MÁV-tól megtudtuk, hogy vizsgálják, a tíz osztrák IC-kocsi után lehet-e még más kocsikat is bérelni az idei nyárra. Emellett sok alacsonypadlós, légkondis motorvonatot is átirányítanak a turisták kedvenc helyeire, amíg az iskolaszünetben az elővárosi forgalomban kevesebb szükség van ezekre (ráadásul a motorvonatokat még az sem fenyegeti, hogy a különálló mozdonya kigyullad). A kormány bejelentett új beszerzési terveket is, ezekből azonban az első járművek 2029-ben érkezhetnek a legjobb esetben, addig tehát legalább három évet más megoldásokkal kell kibekkelni.Hogyan lehet elérni, hogy egy magyar élelmiszeripari cégre figyeljen mindenki egy harvardi professzor helyett – ezt mutatta be a Master Good ügyvezető igazgatója, amikor egy konferencián arról kezdett el beszélni, hogy a cég leállítja a 120 milliárd forintos gyárépítését, ha nem tud külföldről munkaerőt behozni. Arról is beszélt: nem azért hoznak külföldről munkaerőt, mert annyival olcsóbb lenne, hanem mert magyar nincs. Magyar Péter később visszaszólt a Master Good vezetőinek a korábbi állami támogatásaik miatt, a cég pedig azzal állt elő, hogy a megszólalás egy segélykiáltás volt. A Master Good egyik üzemeReviczky ZsoltA rendezvény sztárfellépője amúgy Dani Rodrik volt a Harvardról, aki arról beszélt: a jövő egyik legfontosabb feladata olyan munkahelyeket teremteni, ahol a dolgozók is jól érzik magukat és a gazdaság egésze is jól jár, utána pedig első alkalommal beszélt nyilvános rendezvényen a terveiről Naderi Zsuzsanna szakképzésért felelős államtitkár, de az ő beszédeik sokkal kisebb visszhangot kaptak. Nyitókép: Az épülő mohácsi Duna-híd 2026. április 2-án. Fotó: MTI / Kacsúr Tamás