„Nem érte meg” – kommentálta morózusan Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, hogy Magyarország 2024–2025-ben véglegesen elveszített kétmilliárd euró (mintegy 800 milliárd forint) kohéziós forrást. A megjegyzés az uniós pénzek hazaérkezéséről és felhasználásáról tartott háromminiszteres háttérbeszélgetésen hangzott el, amelyen Kármán András pénzügy- és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is részt vett. Vitézy érvelése szerint az Orbán-kormánynak fontosabb volt a korrupció fenntartásáért vívott „szuverenitási” harc, mint az, hogy teljesítse az Európai Bizottsággal 2022-ben egyeztetett feltételeket a közpénzek tisztességes elköltéséréről.A Tisza viszont vállalta, hogy augusztus 31-ig az elvárások szerint módosítják a hazai törvényeket, ennek fejében „olvasztott ki” az Európai Bizottság 16,4 milliárd eurót Magyarországnak, többet, mint amennyit előzetesen remélni lehetett. A magyar kormány azt is vállalta, hogy csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, amely 2021-ig visszamenőleg kap jogosítványokat, pedig az unió ezt nem várja el, mint ahogyan nem fogalmazott meg elvárásokat a migrációval vagy Ukrajnával kapcsolatosan sem. Azaz, eddig sem az utóbbiakkal kapcsolatos nézeteltérések miatt ragadtak be az eurómilliárdok – hangsúlyozta Vitézy. (Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a migrációs politikát érintő európai bírósági döntés be nem tartása miatt már csaknem egymilliárd eurót volt kénytelen Magyarország büntetésként befizetni az uniós kasszába, amit az uniós kifizetésekből vonnak le, a mérleg így csaknem hárommilliárd eurós mínusznál tart.)A jogszabály-módosítások célja például az, hogy a vagyonnyilatkozatok a jövőben részletesebbek legyenek és – a családtagok esetében is – ellenőrizzék a valódiságukat. Ha az erősebb jogköröket kapó Integritás Hatóság úgy találja, hogy kimaradt valami belőlük, büntetőeljárást kezdeményezhet, aminek a következménye a tervek szerint kétéves börtönbüntetés is lehet. De az Integritás Hatóságnak ahhoz is joga lesz a jövőben, hogy beavatkozhasson, ha a rendőrség nem vizsgál ki kellően egy korrupciógyanús ügyet, közbeszerzést. https://hvg.hu/itthon/20260529_magyar-peter-sajtotajekoztato-brusszel-ursula-von-der-leyen-europai-bizottsag-politikai-megallapodas-befagyasztott-unios-forrasok-percrol-percreKompromisszumot is kellett kötni – tette hozzá Kármán András. Még 2022-ben a nyugdíjreformot és a különadók kivezetését is feltételül szabta a pénzek fejében Brüsszel, ám ezeket augusztus végéig képtelenség megoldani, ezért haladékot kértek. Helyettük ajánlott a Tisza-kormány mást, például azt, hogy csökkenti a vállalati adórendszer egyéb torzulásait, kivezeti az indokolatlan, nem hatékony kedvezményeket vagy megszünteti a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyét. A kiskereskedelmi különadó ügyében, amely ellen szintén kötelezettségszegési eljárás folyik, azt vállalta a kormány, hogy a kereskedelmi cégek struktúrájában nem tesz különbséget a külföldi és a magyar tulajdonú cégek között, a kulcs csökkentésére egyelőre nem. Lényeges ígérete az új kormánynak, hogy kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá teszi a költségvetést: azt októberben kell majd benyújtani az Országgyűlésnek, és a különféle kiadásokat funkciók szerint és nem mindenféle alapokba dugdosva kell bemutatni. A Pénzügyminisztérium erősebb kontrollt gyakorol a kötelezettségvállalások és az állami vállalatok költekezése felett. A mindezek fejében beérkező pénzek zöme, tízmilliárd euró a kohéziós, 4,2 milliárd pedig a helyreállítási alap része, további 2,2 milliárd euró a felsőoktatásra szánt summa. Ez utóbbinak az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia helyreállítása a feltétele. Az egyik leglátványosabb intézkedés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) átalakítása lesz: amelyek nem magyar felsőoktatási intézmény fenntartói – ilyen például a Fidesz elitképzőjeként ismert MCC – azt megszüntetik és a funkcióját átveszi az állam, az egyetemi fenntartók viszont 2027 augusztus végéig működhetnek szoros állami kontroll alatt, kicserélik például a kuratóriumokat.A legélesebb tárgyalások a helyreállítási alap körül zajlottak, mert a Bizottság kezdetben úgy gondolta, hogy 4-5 milliárd eurónál nagyobb értékű projektek nem futtathatók le a nyár végi határidőig. A helyzet azonban nem reménytelen – vélekedtek a miniszterek –, miután összesen 3,7 milliárd eurónyi, például vasúti fejlesztés elindult vagy előkészítés alatt áll a magyar költségvetés előfinanszírozásában. A többi pénzt villámgyorsan összeállítandó új programokra költik – ecsetelte Kapitány. Másfél milliárd euró jut az energiahálózat kapacitásbővítésére évi ezer megawattnyi teljesítménnyel, aminek a szűkössége akadálya a nap- és szélenergia-termelés fokozásának. A fejlesztés feltétele, hogy a hozzá kapcsolódó pályáztatást augusztus 31-ig befejezzék – jegyezte meg Tótth András energetikai államtitkár.Szintén másfél milliárd euró jut a kkv-k fejlesztésére, ami részben támogatás, részben hitel lesz az MFB Bank lebonyolításában, de a kondíciói még nem ismertek. Kapitányék tanulmányozzák a lengyel állami fejlesztési bank gyakorlatát is ebben az ügyben. A vasúti járműpark 1,8 milliárdból újulhat meg (a feladatra új, állami cég jön létre), ebből 800 millió euró a HÉV-kocsiké, egymilliárd pedig az InterCity-flottáé; 35 új IC vonat is kijöhet belőle. Más kérdés, hogy a pálya és a kocsiszínek nem alkalmasak az új „masinák” számára, Vitézy szerint ezért is rekedtek a fejlesztési elképzelések Lázár János korábbi miniszter fiókjában. https://hvg.hu/gazdasag/20260602_vitezy-david-unios-forras-lecserel-hev-flotta-uj-motorvonatA közpénzek és a magántőke 20-80 százalékos összedolgozásában reméli Vitézy, hogy körülbelül 3-5 milliárd eurós tételben beindulnak a bérlakás- és kollégiumépítések. E projektek főleg az egyetemi városokban (Budapest, Győr, Debrecen) várhatók, de például Rákosrendezőn is bevethetik a vegyes konstrukciót. A lényeg – fejtette ki Vitézy –, hogy az új fejlesztések illeszkedjenek az adott város szövetébe, infrastruktúrájába.Különösebb urbanisztikai mérlegelés az előző kormányra nem volt jellemző – állapította meg Vitézy – 4200 ingatlant építettek fel vagy kezdtek el valamilyen típusú kiemelt kormányrendelet alapján, gyakorlatilag bárhol. Ezek jó részével már nincs mit tenni, ám a legújabbakat, az otthon startos kiemelt beruházásokat lehetővé tevő rendeleteket felülvizsgálja a kormány. A HVG kérdésére Vitézy elmondta: ahol már van jogerős építési engedély, árulják a lakásokat, ott a kiemelő rendelet elérte a célját, kártérítési kötelezettség nélkül visszamenőleges hatállyal nem lehet beavatkozni. Legfeljebb az önkormányzatok egyezkednek a fejlesztőkkel. Ahol viszont még folyik az engedélyeztetés, ott lehet módosítani a feltételeken. A 3500 lakásos Szilas Liget „valahol a kettő között van, úgy tudjuk, nincs még meg minden engedélye” – jelezte, hogy az általa fővárosi képviselőként hevesen bírált, botrányos építkezést is megnézik.A legközelebbi jövő feladata – amit szintén elvár az Európai Bizottság az új kormánytól – a magántőkealapok áttekintése, a tényleges tulajdonosok feltárása, különösen azokban, amelyekben állami tőke is fekszik (a Transparency International Magyarország összesítése szerint 1300 milliárd forint közpénz áramlott ilyenekbe). A közpénz nagy részét az MFB fektette be, így az állami bank dolga lesz az is, hogy átvegye az irányítást az efféle alapok felett az eddigi – zömmel az előző kormánnyal barátságban álló – alapkezelőktől.Mindehhez a sok feladathoz gyökeresen átalakítják a nyáron az MFB-t is. Gerendás János, Kapitány szaktanácsadója a HVG kérdésére elmondta: már a következő napokban új vezetést neveznek ki, de csak átmeneti időre, amíg az MFB-törvényt nem módosítják. Ez utóbbi azt célozza, hogy az állami bank visszatérjen eredeti, 1993-as mandátumához és valóban „fejlesztési” pénzintézet legyen, a közpénzek átláthatatlan kezelése helyett szigorú összeférhetetlenségi és belső működési szabályokkal. Az uniós programok teljesítéséhez szükséges tőkét a végleges új igazgatóság és felügyelőbizottság kinevezése után kaphatja meg.