Vitézy Dávid, Kármán András és Kapitány István sajtótájékoztatót tartott az uniós forrásokról – Fotó: Bánáti Anna / TelexSzámos szupermérföldkőre már kidolgozott törvényjavaslatot az Orbán-kormány, de ezek nem jutottak el a parlament elé, mondta kedden Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel és Kármán András pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatót az európai uniós forrásokról.Magyar Péter miniszterelnök és a kormány egyes tagjai május 29-én Brüsszelben tárgyaltak Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság (EB) elnökével. A tárgyalás után bejelentették, hogy 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás ügyében született politikai megállapodás, emellett Magyar a tárgyalás elején átadta a hivatalos csatlakozási kérelmet az Európai Ügyészséghez. Az EB-vel való megállapodás értelmében Magyarország – a feltételek teljesítése esetén – megkaphatja:az egyszeri helyreállítási alapból származó 10 milliárd eurót (a helyreállítási alap egy 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő részből és egy 3,5 milliárd eurós kedvezményes hitelből áll);4,2 milliárd eurót a kohéziós forrásból (itt évente 1 milliárd eurót bukott el Magyarország az elmúlt években, így összesen 2 milliárd eurótól kellett elbúcsúznunk, bár a háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy az új kormány megpróbálkozott ennek a 2 milliárd eurónak a kitárgyalásával is, sikertelenül);az akadémiai szabadság miatt blokkolt 2,2 milliárd eurót a rendes költségvetésből.A sajtóeseményen Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a 2,2 milliárd euró „ugyanoda megy”, ahova eredetileg kellett volna neki, egyetemi innovációba, kutatás-fejlesztésbe. A kohéziós alapból elbukott, a KEHOP-ot és az ECoPP-ot érintő 2 milliárd euró környezetvédelemre, árvízvédelemre, közműfejlesztésre, energetikára, közlekedési, főleg vasúti fejlesztésre ment volna, a most kitárgyalt 4,2 milliárd euró ugyanezeket a területeket érinti majd. A helyreállítási alapról azt mondta, az EB álláspontja az volt, hogy maximum 4–5 milliárd az, ami megszerezhető, „ezt tornásztuk fel 10-ig”.Vitézy szóba hozta Gulyás Gergelyt, szerinte az, hogy hétfőn a Fidesz frakcióvezetője a Parlamentben azt mondta, hogy ők mindent megtettek az EU-s források hazahozataláért, tulajdonképpen igaz, csak a tárgyalásokból nem lett törvény. Mint mondta, az Európai Bizottság jelezte az új kormány delegációja felé, és a kormány is azt tapasztalta az átadás-átvételkor, hogy számos szupermérföldkőre – például a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban – volt kidolgozott törvényjavaslat, de ezek nem jutottak el a parlament elé. „Abból a szempontból könnyű dolgunk volt, hogy volt, ahol az EB jelezte: ők már elfogadták, mit kéne csinálni, csak nem illesztették be ezeket a magyar jogrendbe.”Ukrajnáról, migrációról nem volt szóAz EB egyik legfőbb kérése a vagyonnyilatkozatokra vonatkozott, a tárgyalások értelmében:teljesen átalakítják a vagyonnyilatkozatok rendszerét (részletesebbek lesznek, kiterjesztik a hozzátartozókra);hatósági ellenőrzés alá vonják a vagyonnyilatkozatok tartalmát, az Integritás Hatóság jogkört kap arra, hogy mindenféle banki, bűnügyi, gazdasági, hajós/autós nyilvántartásba betekintsen);módosítják a btk.-t, hogy az eltitkolt vagyonokért akár 2 év börtönbüntetés is járhasson;könnyebb lesz a tisztségtől való megfosztás.Emellett:az Integritás Hatóság jogköröket kap, hogy ha a nyomozó hatóságok egy nyomozás alatt az IH szerint nem az uniós pénzek védelmében jártak el, akkor bírói úton a nyomozás folytatását kezdeményezheti;a közbeszerzések területén növelnék az átláthatóságot, például az IH jogköröket kap arra, hogy ha EU-s forrásokkal való visszaélés merül fel, kezdeményezheti a közbeszerzési bizottságnál az eljárás azonnali felfüggesztését 2 hónapra;könnyítik a közérdekű adatok megismerését is, és kétlépcsős folyamatban átláthatóbbá teszik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működését.Utóbbiról azt mondta, azok a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák), amik nem tartanak fenn magyar felsőoktatási intézményt, augusztus 31-ig átalakulnak, hogy „a rájuk bízott közvagyon újra közvagyon legyen”, az egyetemeket fenntartó kekváknál viszont hosszabb átmeneti időszakot kért a magyar kormány. Vitézy szerint ez kritikus pont az EB-vel való tárgyalásnál, a magyar kormány nem akarta megkockáztatni, hogy a szoros határidő miatt szeptembertől működési zavar lépjen fel valamelyik egyetemnél. A felsőoktatási intézmények így 2027 szeptemberétől állnak át új működési logikára, de addig is érvénybe lépnek átmeneti intézkedések (pl. összeférhetetlenségi szabályok, kuratóriumok újrapályáztatása, átláthatóság növelése).Vitézy Dávid azt is mondta, hogy az Európai Bizottság egyetlen új feltételt sem fogalmazott meg – sem direkt, sem indirekt módon – ahhoz képest, amit a sajtó és a nyilvánosság ismer, a korábbi 27 szupermérföldkövet kérik számon Magyarországon, „Ukrajnáról, migrációról” nem volt szó.Átalakul a vállalati adóztatás, kiszámíthatóbb lesz a költségvetésKármán András az egyes reformokról és az ezekhez köthető projektekről beszélt. Az EB-vel abban maradtak, hogy sem a nyugdíjreformok, sem a különadók nem maradnak benne a programban, mert egyiknél sem reális a 2026. augusztusi végrehajtás. Szerinte a tárgyalások fókuszában az állt, hogy mivel helyettesítsék ezeket a vállalásokat, új témaként a vállalati adóztatás és a költségvetés jött be. A magyar kormány vállalta, hogy felülvizsgálja a cégek adózását, és kiegyensúlyozzák azt, hogy a jelenlegi rendszerben vannak szektorok, amik alacsony effektív adókulccsal adóznak. Felülvizsgálják a társasági adóban lévő kedvezmény-rendszereket és a bizalmi vagyonkezelés intézményét is, itt a cél az adóoptimalizációs lehetőségek megszüntetése.Vállalták azt is, hogy a költségvetési tervezést átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá teszik, rögzítik például, hogy a költségvetési törvényt ősszel kell benyújtani a parlament részére. A kiadási oldalt átláthatóbbá teszik, a védelmi alapok és hasonló címszavak alatt létrehozott, átláthatatlan kiadási tételeket is átvizsgálják, hogy világos legyen, mire mennyit költ az állam. Augusztus végéig felállítanak egy munkacsoportot, és elindítanak egy think tankek, szakértők bevonásával létrejövő társadalmi-szakmai konzultációt. Ennek lényege, hogy áttekintsék a legjobb nemzetközi gyakorlatokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne átláthatóbb a költségvetés középtávon. A Bizottság a vállalásokat augusztus végéig ellenőrizni fogja.A kohéziós forrásokkal kapcsolatos projektlistáról Vitézy azt mondta, még előttük áll a lista elfogadása, de „nem az a kérdés, hogy mit szeretnénk megcsinálni, hanem az is, hogy mit lehet 2029-ig befejezni”, addig használhatóak fel ugyanis ezek az operatív programok.„A már előkészített, vagy valamilyen módon Lázár János fiókjában maradt, kihúzott projektek közül kell újraélesztenünk olyanokat, mint mondjuk a HÉV-ek vagy a vasútvonalak fejlesztése.” Szerinte sok az olyan terület, ahol vannak előkészített projektek, példának a közlekedési beruházások mellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság terveit hozta, a konkrét projektlistát a következő hetekben teszik majd közzé.A vasúti járműpark megújítására 1,8 milliárd eurót költenek majd. Mivel augusztus 31-ig ez sem zongorázható le, EU-s mintára létrehoznak egy roscót (gördülőállományt beszerző és menedzselő lízingcéget, azaz rolling stock companyt), és a cég feltőkésítésével oldják meg a határidős kiskaput. Vitézy szerint ekkora összeget nagyon régóta nem költött a magyar állam vasúti járművekre. 800 millió euróért a H5, H6, H7 HÉV-vonalakon teljes járműcserét terveznek, 1 milliárd euróért pedig az Inter City flottát fogják megújítani, ez 35 nagy, emeletes IC-motorvonatra elég, a Debrecen–Miskolc–Nyíregyháza, Szeged, Pécs vonalakat fogja érinteni.Ami az RRF-et illeti, 3,7 milliárd eurónyi olyan projektet fognak tudni belőle finanszírozni, amelyek már korábban elindultak:2,6 milliárd eurónyi projekt már korábban benne volt az RRF-ben, de mivel az Orbán-kormány nem egyezett meg az EU-val, ezekre a projektekre végül nem lett forrás, ilyen például a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti vonalszakasz fejlesztése. Ezeket el tudja számolni Magyarország RRF-ként, és mivel az állam a projekteket előfinanszírozta, mindez a költségvetésben is mozgásteret teremt.1,1 milliárd eurónyi egyéb beruházást szintén be tudnak forgatni az RRF-be, ezeket vagy a kohéziós alap, vagy a hazai költségvetés előfinanszírozta, ilyen pl. az új CAF villamosok érkezése.Magyarul 2,6 milliárd euró az, amit Magyarország már elköltött a helyreállítási pénzekből, ennél Vitézy szerint minden ország jobban áll, de vannak bizonyos lemaradások Olaszország, Görögország, Spanyolország esetén. Velük az EB egy olyan speciális konstrukciót alakított ki, amit a magyarok is tanulmányoztak, és Vitézy szerint a tárgyalások során alkalmaztak is.Kapitány István a leendő projektek közül az energiahálózat fejlesztését emelte ki, augusztus 31-i szerződéses dátummal 1,5 milliárd eurót költenek a magyar energiahálózat felújítására és bővítésére. A miniszter szerint ez 1000 megawatt/év felvételét teszi lehetővé, a gyakorlatban leginkább a nap- és a szélenergia fejlesztését jelenti. 1,5 milliárd euró megy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésére, ezt a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül valósítják meg, feltőkésítés formájában. Összesen az energia, a kkv-k 3 milliárd eurós támogatást kapnak, amiből jut lakhatási projektekre (kollégiumok építésére) is.Újságírói kérdésre Vitézy azt mondta, a lakásépítéseket urbanisztikai szempontból is célozzák, nem fogják követni az előző kormány gyakorlatát az építkezések támogatásával kapcsolatban. „Az, ami az Otthon Start kiemelő rendelete kapcsán zajlott – aminek zajlik a felülvizsgálata itt a KBM-ben –, hogy valaki alkalmatlan, tömegközlekedéssel ellátatlan helyekre, szántóföldekre, mindenféle városszéli környezetben ledob egy lakóparkot, és rögtön a kormány kiemeli, támogatja, ezt a típusú várospolitikai átgondolatlanságot nem fogjuk folytatni.”Az Orbán-kormány által meghozott kiemelő rendeletek összesen 4200 ingatlant érintenek, ezeknek zajlik az átfogó felülvizsgálata. Vannak olyan esetek, amiket érdemes utólag kivizsgálni, de már nem relevánsak a felülvizsgálat szempontjából, mert az épület már megépült, vagy valójában nem is létezik a projekt. Vitézy minisztériuma azokra az esetekre koncentrál, ahol a projekt eljutott az építési engedélyig a kiemelő rendelet alapján, de még nem húzták fel az épületet. „Ezekben az esetekben meg kell nézni, hogy a kiemelés szabályos volt-e, találkozik-e a kormányzati célokkal, szükséges-e korrigálni. Itt sokkal nehezebb a helyzet, mert ahol az építési engedélyig eljutott a projekt, ott a kiemeltség elérte a célját.”A beszélgetésen az is elhangzott, hogy augusztus végéig átalakítják a magántőkealapokra vonatkozó szabályokat (például a tulajdonosok kilétének nyilvánosságra hozatala), Paks II.-ről pedig Vitézy azt mondta, felállt a vizsgálóbizottság és elkezdte a munkát.A közlekedési és beruházási miniszter szerint a helyreállítási tervnél két héten belül kell lezárniuk a szövegezést, utána elfogadtatják az EB-vel, majd a magyar kormány döntése után az Európai Unió Tanácsa elé kerül az ügy. Ezt júliusig végig kell vinni ahhoz, hogy augusztus végéig meglegyen a teljesítés.