Egy kora ötvenes éveiben járó debreceni asszony befejezi a munkát a helyi vállalatnál és elkezdi a napjának második, láthatatlan felét. Átvezet a városon az idős édesapja lakásához, akinek segít befizetni a számláit, és magával hozza a háziorvos által felírt új gyógyszereket, valamint a hírt, hogy négy hónap várakozás után végre sikerült időpontot szereznie egy kardiológusnál. Huszonhat éves fia még mindig otthon él vele.
Bár évek óta főállásban dolgozik, nem talált olyan lakást, amit megengedhetne magának. Így ő tartja el, hogy fizetését félre tudja tenni, hátha egyszer külön életet kezdhet. Az asszonynak van egy lánya is, aki Ausztriában dolgozik. Onnan küld haza üzeneteket és pénzt, amikor csak lehet. Az asszony folyamatos fáradtságra panaszkodik, de számára ez már szinte normális. Saját doktorához már több mint másfél éve nem jutott el.
A rejtett adó
Ez ma nem egy különleges élethelyzet, hanem egyre több magyar család valóságának része, ami egyben rávilágít a társadalmat mind jobban terhelő rejtett költségre. A várólisták, az otthon élő felnőtt gyermekek és az idősgondozásra szoruló szülők mögött ugyanaz a fő ok húzódik:
Magyarország már jó ideje fizeti idősödő társadalma költségeit.
