Bár nagyon beivódott a köztudatba, hogy a nők egy időre kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik, ma már kevesebben vannak, akik azt mondják, az anya maradjon otthon, közben pedig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség fizetett ellátásra. Szalma Ivett szociológust arról is kérdeztük, miért mondják a jelenlegi magyar támogatási rendszerre, hogy burkolt családközpontúság jellemzi, hogy lehetne jobban ösztönözni a gyerekvállalási kedvet, mire szolgál az apakvóta, és hogyan függ össze ez az egész a házimunkával.
A Károly Egyetem kutatójával, Hana Třískovával közösen jegyzett tanulmányukban a többéves szülői szabadság támogatottságát vizsgálták Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában. Ebben azt írják: a családtámogatási rendszerek leképezik a nemek közti egyenlőséget és egyenlőtlenségeket is. Milyen pontokon érhető ez tetten?Nem független egymástól, hogy milyen a családpolitika, ahhoz képest mi történik a gyakorlatban, és ezek miként hatnak az emberekre. A posztszocialista országokra jellemző, hogy viszonylag hosszú ideig maradnak otthon a kisgyerekkel. Főleg Szlovákiában gondolkodnak erről tradicionális módon, Lengyelország viszont kivételt képez; leginkább ott támogatják a rövid ellátásokat, a genderegyenlőséget. Magyarországon, ahol Európában elsőként vezették be a gyest 1967-ben, szintén nagyon beivódott a családtörténetekbe a norma, hogy a nők kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik. Sokáig a hároméves időtartam is alapvetésnek számított, hiszen a közvélekedés is az volt, hogy a gyerek megsínyli, ha az anya dolgozik, illetve hogy az apa nem képes róla teljeskörűen gondoskodni. Bár a kisgyermekes ellátások gendersemlegesek voltak a ’80-as évektől, így elvi lehetőség éppenséggel volt Magyarországon arra, hogy ezeket az apák is igénybe vehessék, a gyakorlatban ez csak nagyon ritkán történt meg. Mostanra már látszik némi rugalmasság, valószínűleg amiatt, hogy bevezették a gyed és gyes extrát, amit akár teljes munkaidős állás mellett is igénybe lehet venni – ez ösztönzőleg hathat például a magasabb iskolai végzettségű nőkre, hogy korábban visszamenjenek dolgozni. Ugyanakkor tovább növelheti az egyenlőtlenségeket azzal, hogy a kevésbé kedvező munkaerőpiaci feltételekkel rendelkező régiókban az alacsony iskolai végzettségű apák használják fel úgy, hogy közben továbbra is a tradicionális családmodell a meghatározó. Ennek az az eredménye, hogy a nő otthon marad és gondoskodik a kisgyerekről, de ellátás nélkül, tehát megszűnik például a társadalombiztosításhoz való hozzáférése is.A kutatás alapján a három vizsgált ország közül Lengyelország tűnik a legprogresszívebbnek. Ennek mi az oka?
