A nők helyzetéről könnyű úgy beszélni, mintha különálló ügyekről lenne szó: munkaerőpiacról, abortuszról, családon belüli erőszakról, politikai képviseletről vagy anyaságról. Les Krisztina, a PATENT Jogvédő Egyesület munkatársa szerint ezek mögött ugyanaz a hatalmi kérdés húzódik meg: teljes értékű felnőttként kezeljük-e a nőket, akik dönthetnek a saját életükről. A kutatások és a magyar társadalmi attitűdök alapján erre még mindig nem magától értetődő a válasz.
A nőknek rengeteg kihívással kell szembenézniük ma Magyarországon, a munkaerőpiaci helyzetüktől kezdve a reproduktív jogok érvényesítésén keresztül a családon belüli, párkapcsolati erőszakig – mondja Les Krisztina, a PATENT (Patriarchátust Ellenzők Társasága) Jogvédő Egyesület munkatársa, aki szerint a nehézségeket bonyolult szétszálazni, hiszen patriarchális társadalomban a nőknek eleve kevesebb a hatalmuk, és ez mindenütt érződik, kirajzolódik és lecsapódik. Mindezeket átfogóan mutatja be a februári indításakor több mint húsz civil és nőjogi szervezet által életre hívott tízpontos követeléscsomag, a Női Minimum petíció is.
Hozzászólások
A jókislányság ára: miért betegítheti meg a lányokat az iskolai megfelelés?
A lányokról gyakran azt gondoljuk, hogy jobban illeszkednek az iskola világához: fegyelmezettebbek, szorgalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak, miközben a fiúkat sokszor mozgékonyabbnak, figyelmetlenebbnek vagy nehezebben kezelhetőnek látjuk. Csakhogy ennek a látszólagos előnynek ára is lehet. A túl jó alkalmazkodás pszichoszomatikus panaszokban, a családi és iskolai elvárások pedig később a matekos önbizalom, a pályaválasztás és a „nekem ez nem való” érzés kialakulásában is megjelenhetnek.
