Kizsákmányolt, kihasznált nő, vagy a gyermekáldásra vágyók áldozatkész segítője?A kérdésre, a béranyaság megítélésére nem egyszerű a válasz. Annál is kevésbé, mert már maga a kifejezés (legalábbis magyar változata) félrevezető: a mások gyermekét kihordó és megszülő nő nem anyja a kicsinek. A helyesebb, de kevésbé elterjedt szó a bérterhesség lenne. A német lapok az utóbbi hetekben tele voltak háttérmagyarázatokkal és kommentárokkal, mert egy befolyásos, bár vitatott és meglehetősen népszerűtlen konzervatív politikus, Jens Spahn belebukott abba, hogy béranyát vett igénybe. Olvashatunk pozitív, akár megható példákat is arra, hogy az USA-ban konzervatív, keresztény nők miért szülik sorra a bébiket a gyermektelen pároknak, de megtudhatjuk azt is, hogy az ENSZ különmegbízottja szerint (PDF itt) a béranyaságra a nők és a gyermekek kizsákmányolása, az ellenük elkövetett erőszak nyomja rá a bélyegét. Szívszakító, hogy milyen sok nő nem szülhet gyereket, pedig nagyon szeretne– idézi a Süddeutsche Zeitung a 42 éves, keresztény Tiffny Bisht, aki a saját két gyermeke után most a kilencedik bérterhességet hordja ki, és szoros kapcsolatban marad a megrendelő szülőkkel. Jans Spahn apaságaJens Spahn, a német keresztény uniópártok (CDU–CSU) parlamenti frakciójának vezetője, egy meleg politikus azért kényszerült lemondani posztjáról, mert ő és férje úgy vált apává, hogy gyermeküket egy amerikai béranya hordta ki. Ez azért váltott ki felháborodást, mert a béranyaság Németországban tilos, nekik viszont volt elegendő pénzük a szabály megkerülésére. Ráadásul a közelmúltban Spahn, még egészségügyi miniszterként, maga is támogatta a tilalom fenntartását. A CDU-ban gyors karriert befutó, korábban még akár a kancellári posztra is aspiráló Spahn már korábban is kiváltotta párttársai és a közvélemény rosszallását. Például amikor Berlinben több milliós villát vásárolva attól a banktól vett fel kölcsönt, amelynek korábban igazgatósági tagja volt. Ennél súlyosabbak voltak az egészségügyi miniszterként a védőmaszkok beszerzése körül a nevéhez kötődő közbeszerzési, túlárazási és túlrendelési anomáliák, amelyek egy vizsgálóbizottság szerint több milliárd eurós kárt okoztak a költségvetésnek, bár végül nem vezettek ügyészségi vádemeléshez. Ezek a korábbi ügyek is hozzájárulhattak mostani távozásához.Bérterhesség: miről beszélünk? A világ országainak többsége tiltja a bérterhességet. Más kérdés, hogy az így születő gyermekeket nem lehet „betiltani“, például a Spahn-ügy által felkavart Németországban is az a helyzet, hogy elismerik a máshol született gyermekek megrendelőinek a szülői jogait, megadják a gyermeknek az állampolgárságot. Mivel azonban a szabályozás országonként eltérő, előfordulhatnak váratlan fordulatok.