Az alkotmányosság helyreállítása és az alkotmányos rendszer megerősítése nagyszabású társadalmi és politikai feladat. Miközben a gyakorlati kérdések (kit, hogy lehet elmozdítani, mihez milyen többség kell, stb.) sürgetők lehetnek, átfogó és világos gondolkodási keret nélkül az ezekre adott válaszok könnyen esetlegesek, ellentmondásosak vagy rövidlátók maradhatnak. Ez az írás az ELTE Alkotmányjogi Tanszék oktatóinak esszésorozatát nyitja meg. Az esszésorozat célja, hogy áthatóvá és megvitathatóvá tegye ezt a gondolkodási keretet. Csak így dönthető el felelősen, hogy egyáltalán milyen kérdéseket érdemes feltenni, milyen szempontokat kell mérlegelni, és hogyan függnek össze egymással az egyes döntések. Szeretnénk megmutatni, hogy az alkotmányosság nem csupán közjogi technika, és nem is csak alkotmányjogi kérdés. Nem elég jó jogszabályszövegeket írni vagy jó intézményi megoldásokat kitalálni. Számít a demokratikus nyilvánosság, a társadalmi részvétel, a bizalom, és az is, hogy az emberek mennyire érzik a sajátjuknak az alkotmányos rendet. Az alkotmányosság csak ezekkel együtt válhat tartóssá. Közös alapunk az európai alkotmányos hagyomány, a jogállamiság és a plurális demokrácia tisztelete. Fontosnak tartjuk ugyanakkor azt is, hogy e közös alapok mellett helye van a szakmai vitának. Az írások ezért közös értékekből indulnak ki, de eltérő, akár egymással versengő álláspontokat is megjeleníthetnek.
A bizalmat nem lehet pusztán egy új alkotmánnyal helyreállítani
Hiába szerez kétharmados többséget egy párt, és hiába írja át az alkotmány szövegét – ha az emberek nem bíznak az intézményekben, és nem érzik a sajátjuknak az alkotmányos rendet, a változás nem lesz tartós. Ma induló esszésoroztatunkban az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének oktatói mérlegelik az alkotmányozás szempontjait.
1,882 words~9 min read
