A Tisza Párt április 12-i győzelme óta uralja a közbeszédet az Európai Unió biztosította források hazahozatalának égető kérdése. Ennek egyik legfőbb akadálya a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (közkeletű néven: kekvák) léte, illetve helyzete, amelyet az EU több körben is súlyos kritikával illetett. Az uniós helyreállítási alapok kínálta pénzek lehívásának határideje augusztus 31., addig kellene egyebek mellett ezt a problémahalmazt is kielégítően rendeznie a most munkába álló kormánynak és a mögötte álló parlamenti többségnek.
A kekva-modell átalakítása vagy akár megszüntetése, különösen az alapítványokba csatornázott vagyonelemekről való döntés a kétharmados felhatalmazással bíró Tisza Párt felelőssége. Képviselői indítványként már kilátásba is helyezte a kormány, hogy változtat az eddigi állapotokon és az Alaptörvényben kimondja:
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.
Mohos Márton / 24.hu A megalakuló Tisza-kormány minisztereinek eskütétele az Országházban 2026. május 12-én.
A módosítás összhangban van azzal a ténnyel, hogy a modellváltott egyetemek valójában soha nem voltak „magánegyetemek” a szónak a klasszikus értelmében, ezeket nem magánszemélyek nagylelkű felajánlásaiból alapították, hanem közvagyont – ha tetszik: nemzeti vagyont – használtak, még ha alapítványokba kiszervezetten is történt mindez. A május 20-án keltezett javaslatával azt is Alaptörvényben rögzítené a Tisza, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti”. Döntsön bárhogyan is a kormány, egyszersmind abban is felelőssége van, hogy elkötelezze magát a hazai felsőoktatási intézmények működéséhez szükséges kiszámítható finanszírozás mellett.
