Miközben egyre többen követelik az alapítványi modell felülvizsgálatát, sőt egyes szereplők nyíltan a visszaállamosítás lehetőségét is felvetik, a modellváltásban érintett egyetemek vezetői közül többen inkább a rendszer korrekciójáról beszélnek. Az elmúlt napokban a Corvinus oktatóinak állásfoglalása, a BME működése körüli viták, valamint Merkely Béla nyilatkozata is újra reflektorfénybe helyezte az egyetemi autonómia, a kuratóriumok szerepe és az állami kontroll kérdését. A Miskolci Egyetem rektorával, Horváth Zitával az egyetem honlapján jelent meg egy interjú, amelyben elmondta, hogy a modellváltás nem oldotta meg automatikusan a felsőoktatás problémáit. „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira” – mondta. Szerinte az új rendszer egyszerre hozott fejlődési lehetőségeket és új konfliktusokat.A modellváltás vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe– fogalmazott a rektor, aki szerint a felsőoktatás jövőjéről kizárólag szakmai alapon kellene beszélni. „A politikát le kell hántani a rendszerről” – tette hozzá.A rektor szerint az egyik legnagyobb feszültség abból fakad, hogy sok esetben máig nem egyértelmű, meddig terjed a kuratóriumok hatásköre, és hol kezdődik az egyetemi önrendelkezés.„A szenátusi autonómiának megkérdőjelezhetetlennek kell maradnia” – hangsúlyozta Horváth Zita. Úgy látja, az egyik legsúlyosabb probléma, hogy jelenleg az alapítói jogok a kuratóriumoknál vannak, így sem az államnak, sem az egyetemi közösségeknek nincs valódi ráhatása azok működésére. Szerinte nem a teljes modell felszámolása lenne a megoldás, hanem a szabályok pontosítása és az autonómia garanciáinak megerősítése.A visszaállamosítást nem tartja jó iránynakHorváth Zita arról beszélt, hogy szerinte a régi rendszerhez való visszatérés visszalépést jelentene. A korábbi állami fenntartás egyik legnagyobb problémájának azt nevezte, hogy az egyetemek gyakorlatilag csak egyéves költségvetési logikában tudtak működni.A Miskolci Egyetem jelenleg hatéves finanszírozási szerződés alapján működik, ami a rektor szerint végre valódi stratégiai tervezést tesz lehetővé. Az intézmény támogatása a 2021 előtti összeg két és félszeresére nőtt, emellett béremeléseket és campusfejlesztéseket is végre tudtak hajtani.„A visszaállamosítást nem tartom jó iránynak” – fogalmazott a rektor. Szerinte ha az egyetemek nem képezhetnek pénzügyi tartalékot, akkor hosszú távú fejlesztésekre sem marad mozgásterük.Tele van a világ alapítványi egyetemekkel, alapítványi működéssel, viszont ennek a szabályszerűségét kell úgy lefektetni, hogy az egyetemi polgárok is úgy érezzék, nem csorbulnak az önrendelkezési jogaik.Már most a következő rendszer körvonalazódikA jelenlegi finanszírozási szerződések 2026 végén lejárnak, így a következő időszakban újra napirendre kerülhet az egész modell átalakítása. Horváth Zita szerint két működőképes irány látszik: vagy a jelenlegi alapítványi rendszer szigorúbb törvényi szabályozása, vagy egy osztrák típusú modell, ahol nincs külön alapítvány az állam és az egyetem között.A rektor szerint ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatait sem lehet figyelmen kívül hagyni.Összességében a modellváltásnak több az előnye, mint a hátránya. A problémák főként az alulszabályozottságból fakadtak: a 21 érintett intézményben teljesen eltérően alakították ki a kuratóriumok helyi jogköreit, ami sokszor működési zavarokat okozott. – fogalmazott.Horváth Zita úgy látja, a következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy sikerül-e úgy újraszabályozni a rendszert, hogy közben az egyetemek pénzügyi mozgástere és az intézményi autonómia is megmaradjon.Merkely Béla is változtatna a modellváltó egyetemek rendszerén: elsőként a működési szabályokat és a kuratóriumok összetételét kellene újragondolniA Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.