Egy jogállamban az alkotmány meghatározza a közös ügyek intézésének módját, miközben kifejezi a közösség tagjai számára elfogadható értékeket, amelyek az emberi jogok biztosítására, a hatalommegosztás elvére és a fékek és ellensúlyok rendszerére épülnek.
A jelenlegi Alaptörvény azonban nem tölti be ezt a szerepet, mert több ponton az előző kormány(pártok) kirekesztő világképét rögzíti. Intézményesíti a megkülönböztetést és ezzel a legmagasabb szinten korlátozza az emberi jogokat. Ezen sürgősen változtatni kell, mert ahhoz, hogy valóban egy új korszakot kezdhessünk, lehetővé kell tenni, hogy a gyűlölködés és mesterséges megosztottság évei után mindenki egyenlő jogokkal rendelkezzen és ugyanolyan értékesnek érezze magát.
Ehhez első lépésként elengedhetetlen az Alaptörvény számos emberi jogot sértő rendelkezésének és az azokhoz kapcsolódó jogszabályoknak az eltörlése vagy módosítása. Ez a cikk a legsürgősebb, mielőbbi beavatkozást igénylő lépésekre tesz javaslatot.
Az Alaptörvény a legnehezebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek támogatása helyett utat enged a büntetésnek és a hátrányos megkülönböztetésnek, amivel azt üzeni: nem mindenki egyenlő tagja az országunknak.
A hajléktalan emberek kriminalizálást lehetővé tevő rendelkezés ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával és a nemzetközi kötelezettségeinkkel is. A hajléktalanság szociális probléma, amelyet az államnak szociális intézkedésekkel, és nem a közterületen élés büntetésével kell kezelnie. Az otthon nélkül élő emberek méltóságát tiszteletben tartó megoldások kialakítására van szükség, amely az ellátórendszer javítására, és hosszabb távon a lakásszegénység enyhítésére épül.
