135 igen, 50 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény újabb módosítását. Ez már az idén tizenhatodik éve hatályban lévő legfelsőbb szintű jogszabály tizenhatodik módosítása, ám most először nem a Fidesz-KDNP-s kétharmad írta át önös politikai céljai érdekében a szöveget, hanem a Tisza-kétharmad. Az viszont nem változott, hogy a kormánypárt a saját szája íze szerint változtat a szövegen, hogy néhány alapvető politikai törekvésének megágyazzon. Ezek:a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetése és a nekik juttatott, egykor állami vagyon visszaszerzésea miniszterelnök megbízásának két ciklusra korlátozása, amellyel Orbán Viktor többé nem választható meg erre a tisztségremegteremteni annak alaptörvényi lehetőségét, hogy megszüntethessék a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt https://hvg.hu/itthon/20260520_alaptorveny-modositas-javaslat-tisza-part-orszaggyulesAz amúgy sokat bírált fideszes gyakorlatot fenntartva az egyéni képviselői indítványként benyújtott – Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által jegyzett –, módosítás megteremti tehát annak a lehetőségét, hogy a kormány ahogy létrehozta, úgy meg is szüntethesse a NER egyik szimbólumává vagyonkezelő alapítványokat.A szövegmódosítás ugyanis kimondja, hogy az ilyen alapítványok „vagyona nemzeti vagyon”, és mivel „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a kormány gyakorolja”, az „alapítványt a kormány megszüntetheti”. Ebben az esetben pedig a megszüntetett alapítvány „egyetemes jogutódja az állam”.A módosítás indokolása szerint ugyanis annak idején „a jogalkotói hatalommal való visszaélés” volt, hogy a kormány az alapítói jogokat átruházta a kuratóriumokra, megszüntetve a demokratikus kontrollt a közvagyon felhasználása felett. A folyamat visszafordítását célozza a megszüntethetőség és a vagyon visszaszállásának rögzítése.Azóta további részletek is kiderültek a Tisza-kormány szándékáról. A nemrég benyújtott, az uniós pénzek megszerzését célzó törvénycsomag rögzíti, hogy 2026. augusztus 31-i hatállyal megszüntetik a kekvákat. Egyedül a felsőoktatási feladatokat is ellátó ilyen szervezetek kapnak haladékot, mivel azok 2027. augusztus 1-jével szűnnek majd meg. https://hvg.hu/gazdasag/20260610_kekva-mcc-uj-europa-zalazone-megszunes-torvenyjavaslat-ebxA most elfogadott módosítás másik lényeges pontja kimondja, hogy nem választható miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig ilyen megbízatást töltött be. „E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni” – írták. Vagyisa módosítás kihirdetésével Orbán Viktor semmiképpen sem lehet ismét miniszterelnök.Ez a változtatás élénk politikai vitát generált, a Fidesz-KDNP és közéleti szereplők is – például Schiffer András – a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközőnek értékelték a lépést, mire a Tisza nevében a benyújtó Melléthei-Barna reakciója az volt, hogy a tilalom nem a hatálybalépését megelőző időre vonatkozik, hanema jövőre nézve állít korlátot a miniszterelnökké válás tekintetében, méghozzá olyan korlátot, ami erősíti a demokrácia működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét.Arról persze lehet vitatkozni, hogy a változtatás – amely a jövőre nézve Magyar Péter ciklusainak számát is korlátozza – mennyire elegáns, és tény az is, hogy bár az Egyesült Államokban régóta ismert ez a korlátozás az elnöki posztot betöltők esetében, ám Európában unikumnak számítana.Bizonyára meglehetősen furcsállották volna a választók Németországban, ha a szintén majd két évtizeden át regnáló Helmut Kohlt vagy Angela Merkelt efféle adminisztratív megkötöttségek miatt nem választhatták volna meg újra kancellárnak. Vagy mondjuk Margaret Thatcher nem állhatott volna 1979 és 1990 között a kormányrúdnál. https://hvg.hu/360/20260527_vizsgalobizottsagok-eros-fegyver-ketharmad-parlamenti-vita-hvgA módosítás harmadik pontja időközben megváltozott. Eredetileg törölték volna az alábbi teljes bekezdést: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”E módosításának célja „a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása” volt. A Lánczi Tamás vezette – érdemi jog- és hatáskörök nélküli, de majdnem azokat is kapó – hivatal megszüntetését ugyanis Magyar Péter a választási kampányban, majd megválasztása után is megígérte, mondván:az illiberális Orbán-rendszer jogállam lerombolásának egyik legfontosabb ékkövét helyezzük oda, ahová való: a történelem szemétdombjára.A javaslat szövegéből azt a következtetést vonták le a fideszes kritikusok (például Gulyás Gergely volt miniszter, illetve a KDNP ez ügyben online aláírásgyűjtést is indító frakcióvezetője, Rétvári Bence), hogy Magyar Péterék beengednék a nem keresztény migránsokat, és általánosságban féltették a keresztény gyökereket, kultúrát.Pedig csak annyi történt, hogy a javaslattevők ezzel akarták kihúzni az „alkotmányos talajt” az évi mintegy 6 milliárd forintból, afféle politikai furkósbotként működő hivatal alól, hiszen az Alaptörvény ezen, kihúzni kívánt bekezdése 2023 decemberében, a tizenkettedik módosításnál került be, éppen a hivatal létrehozása miatt. https://hvg.hu/itthon/20260521_tenyleg-kiiktatna-a-keresztenyseget-a-tisza-az-alaptorvenybolAnnak vádját, hogy a Tisza kiiktatná a kereszténységre utaló passzust, Magyar Péter rendezte egy módosító indítvány benyújtásával. Ebben a törölni javasolt bekezdésnek a kereszténység védelméről szóló első mondatát meghagyni javasolta és csak a hivatal létrehozását lehetővé tevő másodikat húzta ki. Végül ezt a változatot fogadták el.A most elfogadott Alaptörvény-módosítás Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírására vár. De ő meg is vétózhatja. Ha ezt választja, és visszaküldi a Parlamentnek, akkor a Tisza-többség elfogadhatja ugyanígy, és akkor másodszorra már alá kell írnia. Elvileg fordulhatna az Alkotmánybírósághoz is, ám éppen Orbánék érték el korábban, hogyAb-nek sincs hatásköre arra, hogy tartalmilag is megítélje az alkotmány szerepét betöltő jogszabályt.Kérdés, hogy ez a tizenhatodik lesz-e az utolsó Alaptörvény-módosítás, vagy jön még újabb, mielőtt Magyar Péter és a Tisza az ígért hosszas, a társadalmat bevonó alkotmányozási folyamat végén – várhatóan népszavazással megerősítve – fogadtat el az Országgyűléssel egy új, a jelenlegi Alaptörvényt felváltó alkotmányt. https://hvg.hu/360/20260421_premium-hirlevelek-van-hozza-kozlony-tisza-ketharmad-alkotmany-jogallamNyitóképünkön Orbán Viktor volt miniszterelnök. Fotó: AFP / NurPhoto / Jaap Arriens