Szavazás az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / TelexÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Az Országgyűlés hétfő délután 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 6 tartózkodással megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amely alapján soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor, de Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot. A módosítással megteremtették a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántásának alaptörvényi lehetőségét. A Fidesz és KDNP képviselői nem támogatták az előterjesztést, a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak.A javaslatot május 20-án nem a kormány, hanem egyéni képviselői indítványként nyújtotta be a Tisza Párt két képviselője: Melléthei-Barna Márton és Hantosi István. Ez a gyakorlat korábban is sok kritikát kapott, hiszen nem előzte meg társadalmi és szakmai egyeztetés, amit az elmúlt tizenhat évben sokan hiányoltak. Magyar Péter ugyanakkor a módosítás fő pontjait már a kampányban is megígérte, a javaslatot jegyző Melléthei-Barna pedig a parlamenti vitán arról beszélt: ez egy állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánnak építeni, és három világos üzenete van.A hatalom nem örök.A közvagyon a nemzeté.Az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.A javaslat egyik legvitatottabb pontja, hogy Magyar Péter egyik fő kampányígéretét teljesítve két ciklusban korlátozták a miniszterelnök mandátumát, és a „nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”.A Tisza Párt szerint ez a hatalom korlátozásáról szól, a Fidesz azonban rögtön lex-Orbánról és személyre szabott jogalkotásról kezdett beszélni, hiszen egyetlen ember van Magyarországon, aki a módosítás alapján soha többé nem lehet miniszterelnök: Orbán Viktor. A Fidesz szerint ez azt jelzi, hogy a Tisza Pártban még mindig rettegnek Orbántól, ezért meg akarják akadályozni még a visszatérésének a lehetőségét is a szerintük visszamenőleges hatályú jogalkotással.A Telexnek nyilatkozó Stánicz Péter alkotmányjogász szerint ugyanakkor a módosítás a jövőre vonatkozik, és a miniszterelnöki tisztséget betöltő személyekre lehet csak alkalmazni a hatályba lépése után. Az alkotmányjogász szerint akkor beszélhetnénk visszamenőleges hatályú jogalkotásról, ha valakit utólag fosztanának meg a miniszterelnöki címtől, és ezzel elvesztené az abból eredő juttatásait, jogait. A korlátozás egyébként érinti Magyar Pétert is: maximum 2034-ig lehet Magyarország miniszterelnöke.A módosítás másik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését készíti elő, amely technikai részletei a később benyújtott uniós törvénycsomagban szerepelnek. Az eredeti javaslat még azt mondta ki, hogy a kekvák vagyona nemzeti vagyon, ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja, és akár a kormány meg is szüntetheti ezeket.Később a törvényalkotási bizottságban pontosítottak a szövegen: kikerült az a rész, hogy a kekvák vagyona nemzeti vagyon, és a végleges verzió szerint a kormány helyett az állam gyakorolja a kekvák alapítói jogait. Kiegészítették a szöveget azzal, hogya kekvák megszüntetése után az államra csak az államtól kapott vagyon száll vissza.A korrekcióra azért volt szükség, mert több kekva hagyományos alapítványi formában működött már a 2021-es átalakítás előtt, és volt némi vagyonuk, amit nem az államtól kaptak. Ilyen például a harminc éve alapított, és elmúlt években rengeteg közpénzzel kitömött MCC is, amelynek kuratóriumi elnöke, Orbán Balázs éles hangú posztban kelt ki a módosítás ellen. Szerinte „még egy puha diktatúrában is az elfogadhatatlan kategóriába tartozik” ezeknek az alapítványoknak az államosítása.Az Alaptörvény-módosítás harmadik pontjára azért van szükség, hogy meg tudják szüntetni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Az eredeti javaslatban egyszerűen hatályon kívül helyezték volna ezt a részt: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” A Fidesz és KDNP értelmezése szerint ezzel a keresztény kultúrát akarta kitörölni a Tisza Párt az Alaptörvényből, és szerintük a javaslat az eddigi szigorú migrációs politika felszámolását célozta.Miután a KDNP már petíciót is indított a keresztény kultúra védelméért, Magyar Péter gyorsan benyújtott egy módosítót, hogy csak a második mondatot töröljék az Alaptörvényből, azaz ezt: „Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” A Fidesz 2023-ban erre az alaptörvényi rendelkezésre hivatkozva hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amit az új Országgyűlés heteken belül felszámol. „Ez a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el. Egyetlen célja volt: a félelemkeltés” – mondta a parlamenti vitában Melléthei-Barna.A most elfogadott módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba. Miután a Fidesz korábban kiiktatta az Alaptörvény tartalmi kontrollját, a köztársasági elnök kizárólag eljárási hibára hivatkozva küldheti meg az Alkotmánybíróságnak az indítványt. Ha ilyen nem volt, akkor köteles aláírni, nincs mérlegelési lehetősége.Ez a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter az elmúlt hetekben többször is arról beszélt: az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg.