24.hu
Magyarország nem maradt magára Mohács előtt: a legnagyobb segítséget a pápától kaptuk, de még az angol VIII. Henrik, sőt a portugál király is segített. Voltak persze, akik süketek maradtak a magyar kérésre, Európát ekkoriban igen erősen lefoglalta a belső hatalmi egyensúly visszabillentése, miközben a katonai segélynyújtás a korban komoly akadályokba ütközött. Erről szól a mohácsi csatát bemutató sorozatunk legújabb része, amelyben igyekszünk az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság közt fennálló óriási erőkülönbséget is érzékeltetni.
Mai tudásunk szerint IV. Béla fogalmazta meg először, hogy hazánk Európa védőbástyája. Történeti emlékezetünkben pedig állandó lábjegyzetként szerepel minden sorsfordító esemény alatt, miszerint a Nyugat ismét cserben hagyott, Európa nem segített – talán Mohács és az azt követő török megszállás kapcsán a legerősebb e képzet. A mohácsi csata 500. évfordulójára készült cikksorozatunk előző részeiben az oszmán haderő létszámáról, és az ehhez képest elenyésző – bár európai összehasonlításban kifejezetten jelentősnek számító – magyar katonai képességekről volt szó, amit most az európai segítségnyújtással, a keresztény országok hozzáállásával folytatunk. Dr. B. Szabó János történésszel, hadtörténésszel, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársával beszélgetve arra is kitérünk: tényleg egy szuperhatalom érkezett-e felfalni a Magyar Királyságot?
