A mohácsi csata idején a korszak szuperhatalma, az Oszmán Birodalom erőforrásai, hadereje többszörösen meghaladták a Magyar Királyságét. Mohács500-sorozatunkban történészek segítségével cáfoljuk a tévhiteket, és igyekszünk bemutatni az egyik legnagyobb nemzeti tragédiánkhoz vezető eseményeket, valamint azok hátterét.
A mohácsi csata történelmünk talán legmarkánsabb fordulópontja, következményeként a középkori Magyar Királyság megszűnt létezni, hazánk térségbeli nagyhatalomból a függetlenségét elvesztő, három részre szakadt országgá vált. Egy ilyen súlyú nemzeti tragédia nyilvánvalóan mély magyarázatot kíván, miközben futószalagon szállítja a bűnbakokat és összeesküvés-elméleteket: alkalmatlan vezetés, árulás, önérdek, széles a választék. Az idei 500. évfordulóra készülve még fontosabb a dogmákká merevedett tévhitek tisztázása, ezt tesszük a mohácsi csatát bemutató sorozatunkban, ahol adott résztémákat kutató történészekkel elemezzük a csatát, annak előzményeit és hatásait. Mohács annyira velünk él, hogy hétfőn a Parlamentben is téma volt, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kapott kérdést a megemlékezésről.
Védekezés, és elátkozott Jagelló királyok
A 24.hu Mohács500-sorozata jelenleg félidejénél jár. Bemutattuk, hogy már Luxemburgi Zsigmond védekező pozícióba szorult az Oszmán Birodalom túlerejével szemben, és még nagy törökverőnk, Hunyadi János sem tudta megverni a szultáni hadat, miközben két királyunk is a török elleni harc áldozatává vált. Mátyás király mindenáron békére törekedett, ám saját és az ország presztízsét megőrizve minden betörést megtorolt.
