A magyar történelemről gondolkodás egyik legelterjedtebb hibája, hogy jobb esetben valamiféle rosszul értelmezett patriotizmus, rosszabb esetben pedig emlékezetpolitikai manipuláció következtében hajlamosak vagyunk a Kárpát-medencében lejátszódó történeti folyamatokat kizárólag ugyanezen földrajzi egység keretében vizsgálni.Leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk, hogy egy pusztába állított, magányos monolitként nézzük a magyar történelmet, ami csak úgy zajlik önmagában és a bajok akkor kezdődnek, amikor valaki ebbe kívülről megpróbál belepiszkálni. Mert ez a belepiszkálás csakis ártó szándékkal történhet és kizárólag az a célja, hogy szegény magyarokkal alaposan kicsesszen.Ennek az olvasatnak talán a legkártékonyabb hatása, hogy elhiteti velünk azt, hogy mi a múltunknak csupán hősies elszenvedői és nem alakítói voltunk. Ez persze kényelmes állapot, különösen az aktuálpolitika felől érkező manipulátorok számára, akik sikerrel dumálják be nekünk, hogy a mindenkori politikai realitásoknál lényegesen többre hivatott (helyben világhírű) nép vagyunk és nemcsak a kudarcainkért, de a hibáinkért, bűneinkért is másokat terhel a felelősség.Részben ezzel a történelemszemlélettel számol le az Uránia Filmszínházban most futó Mohács – Világok harca című dokumentumfilm, amely a Rubicon Intézet támogatásával valósult meg. A Diósy Mihály és Mező Levente által rendezett film a szakértői megszólalásokon túl színészekkel dramatizált jeleneteken és 3D-technikával megelevenített harci jeleneteken keresztül mutatja be a csatát és az ahhoz vezető történeti folyamatok fontosabb pillanatait. https://www.youtube.com/watch?v=29V6eItQgQMA szakértők szakértenekEz a megállapítás ebben az esetben elismerést jelent mindenféle szarkasztikus felhang nélkül. Egy dokumentumfilmhez beszélő fejeket találni ugyanis nem nagy kunszt, mindig akad valaki, aki hajlandó elmondani a film narratíváját alátámasztó paneleket. Az anyagilag meg nem becsült, pályázatról pályázatra élő bölcsészdoktorok és társadalomtudósok országában ez szinte magától értetődik. A Mohács – Világok harcában ugyanakkor nem a gombhoz akartak kabátot varrni, hanem a képi megjelenítést rendelték alá a szakértői megszólalásoknak. Lényegében az derül ki belőle, miként látják a mohácsi csata történetét a korszak olyan fontos hazai kutatói, mint B. Szabó János és Varga Szabolcs, illetve olyan nemzetközi szaktekintélyek, mint az oszmanista Ágoston Gábor vagy az Ohioi Állami Egyetemen oktató Kaya Şahin.Varga SzabolcsRubicon Intézet / Vinyl CreativeIgen fontos megállapításokat tesz a filmben a korszak diplomáciatörténetét a Cambridge-i Egyetemen kutató Tamus Elvira és a témában feketeöves történészek kijelentéseit színesíti meglátásaival Rugási Gyula klasszika-filológus, valamint a néhol cinikusnak ható, de nagyon is találó kommentárjaival a firenzei főnemesi származású Niccolò Capponi hadtörténész.Persze fontos kijelenteni, hogy amit itt a nagyközönség nóvumként érzékel, arról a történésszakmában jó ideje konszenzus uralkodik, viszont ritkán nyílik csatorna arra, hogy ezek a konszenzusos megállapítások egyáltalán eljussanak a publikumhoz, arra meg még ritkábban van példa, hogy ezek képesek is felülírni a berögződött hamis tudásokat. Jól illusztrálja ezt a jelenséget a Dózsa György-sztori története, illetve az a remek hármasesszé is, amit B. Szabó János, Hermann Róbert és Hatos Pál írtak a Válasz Online-ra a Citadella kiállításán elhazudott magyar történelemről. https://hvg.hu/360/20240705_hosok-vagy-gonosztevok-dozsa-gyorgy-keresztesek-lazadas-tortenelem-ebxA mohácsi csata európai nagytotálbólA film egyik nagy erénye, hogy végre felteszi a mohácsi csatát a korszak Európájának térképére. Bemutatja, hogy a 16. század első évtizedeiben párhuzamosan azzal, hogy mi történt Magyarországon, milyen folyamatok zajlottak le a keresztény világban.