Szembenézéssel, számonkéréssel és igazságtétellel folytatódik Magyar Péter abszolút filmszínháza: a Tisza parlamenti vizsgálóbizottságok felállításával bírja rá az elmúlt évek botrányainak főszereplőit, hogy nyilvánosan valljanak színt. De vajon kellő elégtétel lesz, ha Novák Katalin, Balog Zoltán vagy Matolcsy Ádám a nép szeme láttára a „társadalmi bíróságok” elé járul majd, pláne ha valamelyikük érkezéséhez még rendőri felvezetés is társul? A vizsgálóbizottságok nem mondanak ítéletet, nem helyettesítik a nyomozóhatóságot – Lakner Zoltán politológus szerint viszont ezekkel az elszámoltatásban hamar, látványos eredményeket mutathat fel a Tisza, míg a valóságban majd évekre lesz szükség ahhoz, hogy jogilag kézzelfogható, akár első- vagy másodfokú bírói döntések szülessenek.
A kegyelmi botránytól a gyermekvédelem rendszerszintű válságán át a Magyar Nemzeti Bank 500 milliárdos vagyonvesztéséig összesen öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Tisza-frakció. A törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István nyújtotta be szerda délután. A javaslat lényege, hogy az elmúlt évek legsúlyosabb politikai botrányainak főszereplőit mindenképpen olyan parlamenti vizsgálóbizottságok elé állítsák, ahol nem tudnak majd kibújni a kérdések alól.
