A jogállam helyreállításához elengedhetetlen parlamenti vizsgálóbizottsági munka hatékonyabbá tétele érdekében még a Büntető törvénykönyv módosítását is kezdeményezi a Tisza Párt két képviselőjének szerdán benyújtott törvénymódosító javaslata.A Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által beadott tervezet, Magyar Péter keddi kijelentéseinek megfelelően, erős szankciókkal biztosítaná, hogy azok a parlamenti vizsgálóbizottságok, amelyek a NER legsúlyosabb botrányai mögött álló visszaéléseket lennének hivatottak kivizsgálni, érdemi választ kapjanak a beidézett személyektől. https://hvg.hu/itthon/20260520_vizsgalobizottsag-5-felallitas-benyujt-javaslat-tisza-frakciovezeto-bujdoso-andreaMíg eddig a bizottságok előtti megjelenés sem volt kikényszeríthető, a mostani javaslat szerint azok, akik annak ellenére vonakodnának a bizottságok előtt megjelenni, hogy ennek külső akadálya nincs, először százezer forintos, majd egymilliós bírságra számíthatnának, mielőtt – újabb egymilliós bírság mellett – a rendőrséggel vezettetnék őket elő.A beidézéssel szemben eszerint 15 napon belül a Kúriához lehetne fordulni felülvizsgálati kérelemmel, amelyet ott 30 napon belül bírálnának el.Az „együttműködésre kötelezetteket” egyrészt nyilatkozattételi kötelesség terhelné, vagyis kötelesek lennének legjobb tudomásuk és lelkiismeretük szerint teljes körű és valós információkat szolgáltatni a vizsgálóbizottság számára, másrészt adatszolgáltatásra is kötelezhetőek lennének, amely alapján hasonlóan teljeskörű információ és iratszolgáltatást kellene tenniük a bizottság által szabott határidőig.Ugyanakkor sem egyházi személyek, sem védőügyvédek, sem pedig a minősített adatok kezelői nem lenének a hivatásukból következő titoktartási kötelezettség megszegésére, ahogy azok is megtagadhatnák a nyilatkozattételt, akik azzal magukat vagy hozzátartozójukat bűncselekménnyel vádolnák. Sőt, a jogszabály a nyilatkozattétel alól, forrásvédelem esetén, a sajtó képviselői számára is felmentést adna.Aki az Országgyűlés vizsgálóbizottsága előtt, az Országgyűlésről szóló törvény alapján fennálló együttműködési kötelezettségének szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – szól a Büntető törvénykönyv (Btk.) javaslat szerinti kiegészítése, amellyel a nyilatkozatok és szolgáltatott adatok tartalmát tennék számonkérhetővé.Nyitókép: HVG / Cabrera Martin