Az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatot nyújtott be Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István szerda délután.
Ennek lényege, hogy amennyiben a bizottság előtt az együttműködésre kötelezett önhibájából nem jelenik meg, az első mulasztásnál még csak százezer forint bírságot kap, a másodiknál viszont már egymillió forintot. Ezeket a vizsgálóbizottság elnöke szabja ki. A harmadik mulasztásnál is egymillió a bírság, ezzel együtt pedig a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett elővezetését. Az elővezetést a rendőrség hajtja végre.
A törvényjavaslat értelmében ha valaki szándékosan akadályozza az eljárást, együttműködési kötelezettségének szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyancsak büntetendő ha az, aki a vizsgálóbizottság előtt nyilatkozattételre kötelezettként szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat.
A javaslat általános indoklása úgy szól,
az Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája. Az Alaptörvényből fakadó népképviseleti elv nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen vizsgálóbizottságai útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket.
