Még a Büntető törvénykönyv módosítására is sor kerülhet a vizsgálóbizottságok miatt, pedig ott alapvetően politikai munka folyik. Mi indokolja ezt a lépést, és melyek az ellenérvek? Orbán Viktor mikor állt ilyen bizottság előtt?
Élesbe fordul a politikai elszámoltatás a parlamentben, öt vizsgálóbizottság létrehozásáról döntött ugyanis az országgyűlés tiszás többsége kedden, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője, Bujdosó Andrea és 49 képviselő kezdeményezésére. A bizottságokban a gyermekvédelem válságáról, a kegyelmi botrányról, a spontán privatizációról és a közvagyon elvesztéséről, a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos, illetve a végrehajtási visszaélésekről vizsgálódhatnak majd a képviselők. A két legnagyobb érdeklődésre számot tartó ügyben, az MNB és alapítványai, valamint a kegyelmi botrány feltárásában a képviselők már szeptember 30-ára szeretnék befejezni a munkát.Arról, hogy az alaptörvény tervezett módosításai hogyan játszhatnak a Tisza-kétharmad kezére, ebben a cikkünkben írtunk bővebben: https://hvg.hu/360/20260527_vizsgalobizottsagok-eros-fegyver-ketharmad-parlamenti-vita-hvgA parlamenti vizsgálóbizottságokba új életet kell lehelni, hiszen a kétharmados Fidesz–KDNP-többség már több mint egy évtizede nem járult hozzá ilyenek létrehozásához. Persze ha hozzá is járultak volna, a bizottságok nem tudtak volna olyan jelentést kiadni, amelynek komolyabb következményei lettek volna. 1990 óta lényegében minden ilyen bizottság a politikai napirend tematizálására szolgált, és ez valószínűsíthető most is.
