Az Athéni Egyetem kutatói 2026 februárjában egy olyan tanulmányt publikáltak a Scientific Reports című folyóiratban, amellyel csendben, szinte fű alatt megerősítettek egy közel 50 éve vitatott elméletet, ami a vallások születésére és az ókori szertartások menetére is rávilágíthat. A kérdés egyszerűnek tűnt: vajon az ókori görög papnők felhasználhatták-e a természet egyik legmérgezőbb gombáját, hogy a viszonylag kezdetleges korabeli technológiával biztonságos pszichedelikus elixírt állítsanak elő belőle? A friss kutatásban megállapították: igen.
A szóban forgó hozzávaló az anyarozs (népi nevén varjúköröm), amely egy rozson, árpán és más gabonákon élősködő gomba, a Claviceps purpurea megkeményedett, áttelelni képes formája, úgynevezett szkleróciuma. Véletlen elfogyasztása évszázadokon át járványokat okozott. A közismert „Szent Antal tüze” nevű betegség például akkor jelentkezett, amikor a középkorban anyarozzsal szennyezett gabonából készült lisztet használtak fel kenyér vagy más ételek sütéséhez – elfogyasztásuk után napokkal vagy akár hetekkel jelentkezett az ergotizmus néven is ismert betegség, amely görcsökkel, hallucinációkkal, üszkösödéssel és tömeges halálozással járt. Az 1418-as párizsi járvány egyedül körülbelül ötvenezer áldozatot szedett.
