A befektetésre nem ajánlott (bóvli) adósbesorolás szélén billeg Magyarország a nagy hitelminősítőknél, úgyhogy alapesetben nagy izgalommal figyelhetnék a döntéshozók a következő három pénteket. Erős sorozat lesz ez így is: május 22-én a Moody’s értékeli Magyarország helyzetét, egy héttel később, május 29-én a Standard & Poor’s ad ki minősítést, majd június 5-én a Fitch Ratings zárja a sort.Abban a furcsa helyzetben várhatjuk a mostani értékeléseket, hogy ha csak a nyers gazdasági számokat látnánk, esély lenne arra, hogy a három nagy minősítő közül minimum egynél bóvliba kerülünk.A költségvetési hiányunk már most az eredeti éves terv 91 százalékán jár, de még a szóban módosított tervnek is a 77 százalékát elérte, a gazdaságunk évekre lefagyott (a GDP most 0,27 százalékkal jár a 2022-es választás idején mért fölött), az államadósság sorozatban a második évben nőtt, a kamatkiadások a GDP 4 százalékának megfelelő összeget visznek el, és a kampányban olyan terheket vállalt az akkori kormány, amelyek még évek múlva is súlyosan megterhelik az államkasszát. Már 2025 végén sem lett volna hatalmas meglepetés a leminősítés, de akkor még megúsztuk.Most viszont az számítana meglepetésnek, ha május végén, június elején bármelyik hitelminősítő is rontana a magyar besoroláson. Logikus: az új kormányunk egy hónapja sincs még hivatalban, ennyi idő alatt nem lehet tőlük gazdaságpolitikai csodát elvárni, ilyenkor indokolt egy kis türelem. Főleg úgy, hogy bár konkrét döntések nem történtek, az ország új vezetői eddig nagyrészt olyan üzeneteket küldtek, amelyek megnyugtatták a befektetőket.Innen indul az új kormányA kiinduló helyzetünk, ahonnan javítani kellene, a 2025 végi minősítések alapján a következő:az elsőként értékelő Moody’s szerint állunk a legjobban, a Baa2 besorolás alatt még van egy szint, amely nem bóvli,a Fitchnél és az S&P-nél rezeg a léc, ott a befektetésre ajánlott kategória legalsó szintjén állunk,és hogy még rosszabb legyen a helyzet, mindhárom nagy cég a későbbi leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást adott.A választás utáni két napban mindhárom hitelminősítő sietett leszögezni, ha nem is múlt el minden baj egy csapásra, Magyarország esélyt adott saját magának arra, hogy javuljon a helyzet. Más-más megfogalmazásban, de mindhárom cég azt jelezte: nagyon nehéz feladatok várnak az új magyar kormányra, de várhatóan javul a viszony az EU-val, van esély, hogy felszabaduljanak a befagyasztott EU-pénzek. Arra is utaltak, hogy a május-júniusi értékelés időpontjáig még minden bizonnyal nem lesz elég információ az új kormány munkájáról egy hitelminősítéshez.Mit csinált eddig a Tisza, és mit kellene tennie?Az egészen biztos, hogy a befektetőket megnyugtatta az, amit eddig a Tisza Párt üzent. A forint már a választás estéjén szárnyalni kezdett, azután pedig még hetekig erősödött, mire beállt az euróhoz viszonyítva a korábbi 375-385 közötti helyett 355-360-as, az orosz–ukrán háború előtti állapotokat idéző szintre.Javította a hangulatot az is, hogy Kármán András pénzügyminiszter világossá tette, célja az, hogy teljesítsük az euróbevezetés feltételeit, az új kormány vezetői többször is tárgyaltak az EU-pénzek hazahozataláról és eddig kompromisszumkésznek mutatják magukat. Nagyon fontos pozitívum volt, hogy miközben Magyar Péter keményen nekiment a Fideszt kiszolgáló állami vezetőknek, Varga Mihály MNB-elnököt egy szóval sem támadta és Varga sem volt ellenséges az új miniszterelnökkel – a befektetők kevés dologtól félnek jobban, mint ha nyílt viszály volna bármelyik országban is a kormány és a nemzeti bank között. https://hvg.hu/360/20260430_hvg-varga-mihaly-mnb-elnok-forint-alapkamat-inflacio-kozpenzek-matolcsy-gyorgy-magantokealapokPersze el fog jönni az az idő, amikor a szavak már kevesek lesznek. Az első nagyon fontos határnap augusztus 31-e, ameddig az uniós pénzek sorsának el kell dőlnie, de nagyon sokat fogunk már látni az új kormány politikájáról az ősz végére, amikor a következő hitelminősítési kör jön (Moody’s: november 20., S&P: november 27., Fitch: december 4.).A kormány igazi feladata az, hogy november-december fordulójára már letegyen az asztalra valamit, amivel megúszhatja az ország a bóvliba sorolást.Ahhoz pedig, hogy mi mindent kell csinálniuk Magyar Péteréknek, a hitelminősítők már a tavalyi értékeléseken és az idén tavaszi megszólalásokban is sok támpontot adtak.A Fitch tavaly decemberben arról írt: leminősítésre adhat okot, ha középtávon tovább nő az államadósság, pozitív elmozdulást pedig az adósságráta fenntarthatóan csökkenő pályára állítása jelenthetne. Az S&P ugyanekkor azt emelte ki, hogy a befektetésre ajánlott magyar besorolást a költségvetési hiány meredek növekedése veszélyeztetheti, ha az infláció és a devizapiaci nyomás is emelkedik, ezek javítása segíthet, hogy elkerüljünk a veszélyzónából. A Moody’s pedig úgy értékelt 2025 végén, hogy a kormányzati költekezés gyorsulása és az orosz energiafüggőség miatt lehet még nagyobb baj, az uniós források feloldása, az EU-val való viszony jelentős és tartós javulása javíthat a besorolásunkon, de a költségvetés rendbetétele is fontos volna.Azt pedig már idén márciusban jelezte a Fitch, hogy akárki is alakít kormányt a választás után, a választási ígéretek betartása drága volna, főleg úgy, hogy a vártnál nagyobb lett a költségvetési osztogatás. Konkrétan megszorításról nem ejtettek szót, de diplomatikusan úgy írták körül a teendőket, hogy a következő magyar kormánynak vissza kell állítania a költségvetési politika hitelességét és „megerősíteni a fiskális keretrendszert”. Konkrétabb, azonban jó esetben nem túl nehezen teljesíthető feladatként azt is nevesítette a Fitch: véget kell vetni annak, hogy a költségvetési célokat rendszeresen átírják és még így sem tudják azokat elérni. A rossz nemzetközi helyzetről pedig az S&P vezető elemzője beszélt, amikor márciusban elmondta, akkor is fenyegeti Magyarországot a bóvliba sorolás, ha az energiaárak emelkedése felgyorsul és tartóssá válik. https://hvg.hu/360/20260516_eurobevezetes-feltetelek-szigor-es-trukkok-rogos-ut-akozos-penzhez-hvgMegszorítás? GDP-növekedés? Elengedik a hiánycélt?Az új miniszterelnök arról beszélt, hogy jelen állás szerint minden korábban vártnál magasabb, a GDP 6,8 százaléka lenne az idei költségvetési hiány. Nagy kérdés, hogy sikerülhet-e ezt megszorítás nélkül lejjebb vinni, de Magyar Péterék abban bíznak, hogy ha sikerül elég sok uniós pénzt behozni, akkor már idén érdemi javulás jöhet a költségvetésben, hosszabb távon pedig az állami pazarlás leállítása és a gazdaság beindítása segíthet.Annyi biztos eddig, hogy az év első három hónapjában hosszú idő után már egy értékelhető ütemben nőtt a magyar gazdaság (bár az 1,7 százalékos éves alapú GDP-növekedés még mindig jóval kisebb a vártnál), az elemzők szerint ehhez hasonló számok jöhetnek az egész évben, ha az energiaválság nem ront el mindent.És persze fontos felidézni, hogy 2010-ben a Fidesz épp azzal a reménnyel vette át a kormányzást, hogy az EU és a külföldi befektetők elnézőek lehetnek, ha az átalakulás első évében elszáll a költségvetési hiány. Hogy aztán öt nappal a kormányalakítás után Orbán Brüsszelbe utazzon, ahol José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke gyorsan világossá tette: az unió nem engedi, hogy a magyar hiány nagyobb legyen az addig vállaltnál – mindez ráadásul egy napon történt azzal, hogy Kósa Lajos jókora pánikot okozott, amikor karrierje egyik legmegmagyarázhatatlanabb mondatában államcsőd közeli helyzetet és gazdasági alkotmányossági szabályok átmeneti felfüggesztésének lehetőségét emlegetett. Onnan még másfél évnyi Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikára volt szükség, amíg 2011 végén bóvliba kerültünk. https://hvg.hu/360/20260517_hvg-eu-gazdasag-valsag-stagnalas-novekedes