Sokkolta az országot, amikor kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak van egy 10 éves, 1311 milliárd forintos szerződése a tőzsdén jegyzett 4iG-csoporttal, amiről nem is tudott a közvélemény. Ezen felül él egy másik, 1500 milliárd forintos honvédelmi szerződés is, ami 2030-ig szól – ezt ugyan márciusban bejelentették, de eddig nem kapta fel igazán korábban a sajtó.A most kiderült gigaszerződésről szóló cikkünk megjelenése után többen megkeresték a Telexet, segítettek a csoport aktuális működését megérteni, illetve felvázolni, hogy az állam előtt milyen lehetőségek állnak, aktuális írásunkban ezt járjuk körül.+A 4iG hathatós állami segítséggel épült fel, máig tele van állami hitelekkel (MFB, Exim, NKP) és megrendelésekkel (honvédelem, informatika, távközlés, Gondosóra-projekt). Tulajdonos benne egy állam által létrehozott kekvás befektető (az Óbudai Egyetem alapítványa), de akad olyan 4iG-leányvállalat, amiben közvetlen állami tulajdon is van (Corvinus Nemzetközi Zrt.). Csak, hogy a jelen helyzet fonákságát illusztráljuk: az állam képviselője a cégben a Corvinus Zrt. első embere mellett jelenleg Nagy Ádám, Rogán Antal legfőbb bizalmasa.A 4iG jövőbeli sorsába így természetesen nagyon erősen beleszólhat az új kormány, és tapasztalatunk szerint nagyon érdekli is az új szereplőket is a cég sorsa. Szinte nehéz is összeszedni, ki mindenki lehet majd érintett ebben a kérdésben a kormány tagjaiból:Kármán András pénzügyminiszter alá tartozhatnak olyan állami intézmények, (így az említett Corvinus Zrt.), amely tulajdonos a csoport egy cégében, de akár hozzá kerülhetnek a 4iG-t nagyban hitelező állami pénzintézetek is.Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter felel a hírközlésért.Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a gigantikus honvédelmi szerződésekért.Orbán Anita külügyminiszter a Vodafone-ban dolgozott sokáig, erősen ért a távközléshez.Kapitány István pedig a gazdaságfejlesztés révén lehet érintett.Abban például biztosak lehetünk, hogy az államot a jövőben aligha Nagy Ádám fogja képviselni a cégcsoport legjövedelmezőbb részében, azaz a távközlési részlegben, de szinte biztosan számíthatunk további lépésekre isNagy átalakulásA 4iG Nyrt. még 2026 januárjában jelentette be, hogy egy holdingosítási folyamat jegyében átalakítja a belső struktúráját. Az új felosztás szerint lesz egy legfelső szintű holding, a „holdingok holdingja” a 4iG Nyrt. élén Jászai Gellért elnök-vezérigazgatóval, akit hat alelnök segít, ide tartozik majd az üzletágak működésének és pénzügyeinek felügyelete, valamint a kormányzati és nemzetközi üzleti kapcsolatok irányítása.Bár aligha ez volt az eredeti célja, paradox módon éppen ez a folyamatban lévő szerkezetváltás segítheti, hogy az állam új vezetése átlássa, mi a pontos helyzet az állammal összefonódott óriáscégnél.A 4iG ugyanis az elmúlt években olyan volt, mint egy nagy, fordított Mikulás-projekt: egy hatalmas zsákba sorra érkeztek a legkülölönfélébb hazai és nemzetközi cégek, érdekeltségek. A zsákot most úgy kéne összerázni, hogy a végére letisztuljon, mi is van benne, melyik részlegnek van valódi jövedelemtermelő képessége, mi az, ami csak az államból él, és mi az, ahol inkább csak az ígéretek dominálnak.Mi szinergikus, mi kér fejlesztési forrásokat, és mi tudja ezeket legalább részlegesen finanszírozni.A ma még rettentő bonyolult céghalmazt a fent említett „holdingok holdingja” alá, amolyan alholdingokba kellene beszuszakolni és rendszerezni. A tervek szerint a nagy holding alatt létrejönne a 4iG négy, szintén valamennyire központszerűen működő leányvállalata. Forrásaink segítségével ezeket szeretnénk bemutatni, és mint látni fogjuk, ezek a jelentősen eltérő problémákkal, kihívásokkal küzdenek és eltérő beavatkozási lehetőségeket kínálnak az államnak.A négy alholding a következő:4iG Űr és Védelmi Zrt., ebbe tartozik a védelmi ipari portfólió. Náluk sok a nemzetközi projekt és megrendelőként eddig a magyar honvédelem (vagyis az állam) tűnt fel elsősorban.4iG Informatikai Zrt., ennél is sok az állami megrendelés mind hardverek, mind szoftverek szintjén, foglalkoznak rendszerintegrációval vagy éppen a Gondosórával.4iG International Digital Infrastructure Zrt. Itt főként a jövő ma még inkább csak az álmok szintjén létező nagy projektjei, adatközpontok, nemzetközi hálózatfejlesztések, tenger alatti kábelek bukkannak fel.4iG Távközlési Holding Zrt., ez maga a fejőstehén, vagyis az a részleg, ami tényleg állami megrendelések nélkül is életképes. Ugyanakkor itt is van sok hitel, illetve itt van a legnagyobb közvetlen állami tulajdon.Nézzük egyesével, mi a helyzet velük.Űr- és védelemA forrásaink által „Sárhegyi Műveknek” is nevezett 4iG Űr és Védelmi Zrt.-vel elsősorban Ruszin-Szendi Romulusznak lesz dolga. A Sárhegyi István (ő az egyik alelnök a fő cégben) vezette terület ezer módon összefonódik az állammal, itt van az a védelmi ipari portfólió, amit az állam felépített, majd nagyrészt eladott a magáncégnek. Az egész tranzakciót az állam segítette, illetve a jövőben is az állam lesz a legnagyobb megrendelője.Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és Sárhegyi István, a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. elnök-vezérigazgatója a 4iG hosszú távra szóló, stratégiai jelentőségű nemzetközi együttműködési- és keretmegállapodásainak aláírásán a Karmelita kolostorban 2026. március 2-án. Mögöttük Orbán Viktor miniszterelnök, Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója – Fotó: 4iG CsoportEbben a konstrukcióban természetesen az lenne az elméleti cél, hogy épüljön fel egy nemzetközileg is életképes hazai katonai gyártóbázis, űripar, műholdas technológia, de itt egyelőre minden az államtól függ. Ennek a cégnek a tulajdonosi struktúrája összetett, alapvetően a 4iG Nyrt. a tulajdonosa, de mindenféle cégben az állam megtartott, beleszólásra alkalmatlan kisebbségi részesedéseket (25 százalék mínusz egy szavazatot).Az informatikai részlegA 4iG Informatikai Zrt. tartalmazza az egykoron főleg informatikai profillal bíró cég it-üzleteit. Az informatikai céget Tóth Béla vezeti, ő is egyben alelnök is, régi motoros a szakmában. Mint hallottuk, a stílusa eltér az eddig emlegetett vezetőkétől, elérhető a kollégáknak, nem az a magánrepülős fajta.Ez a cég teljesen a 4iG Nyrt. tulajdonában áll, rendszerintegráció, hardver-, szoftverértékesítés tartozik ide, illetve itt található a már említett Gondosóra-projekt. Ennek a magyar kormány által indított és finanszírozott országos digitális program célja a 65 év feletti idősek biztonságának és önálló életvitelének támogatása. A program keretében az igénylők egy ingyenes jelzőeszközt kapnak, amely közvetlen kapcsolatot biztosít egy 24 órás diszpécserközponttal. A projektet az állam finanszírozza, voltak is politikai fennhangjai természetesen Orbán Viktornak köszönhették a nyugdíjasok, hogy vigyáznak rájuk.Az informatikai részleg vette meg a Mobil Adat Kft. döntő többségét is, amely a pénztárgépek és a NAV kapcsolatát biztosító cég, anno sokat írtak róla a lapok, mert Garancsi István cége lehetett az a kiválasztott, ami SIM-kártyákat szállíthatott ehhez a projekthez. De ez a cég vette meg a FaceKom nevű digitális call centeres társaságot is egy Tiborcz Istvánhoz köthető alaptól. Az egész üzletágra nagyon jellemző a sok állami tendergyőzelem, az erős kapcsolat a kormányzattal.A nagy infrastrukturális projektekA 4iG International Digital Infrastructure Zrt. még kevésbé ismert üzletág, itt vannak a nagy nemzetközi álmok, a méretes szándéknyilatkozatok, mindenféle hatalmas projekt, albán adatközpont, egyiptomi–albán tengeralatti vezeték, mindenféle hálózatfejlesztés. Itt voltak különféle AI-alapú projektek is, de ezek eléggé kormányfüggő ötletek, amelyek vélhetően április 12-én gellert kaptak. A részleg Blénessy László alelnök alá tartozik.Az üzletág produktuma eddig egy csomó nemzetközi aláírás, szándéknyilatkozat. A cégvezetés járja a világot és változatos helyszíneken írnak alá elköteleződéseket, de azt csak várja a piac, hogy ezekből lesz-e valami. A korábbi kormányzat egyrészt jóban volt a 4iG-val, másrészt félt a Nyugattól, nem szerette volna ott tárolni az adatait, így alappal lehetett azt gondolni, hogy biztosan épülnek majd a nagy adatközpont-projektek, most ez már kevésbé tűnik valószínűnek.Blénessy László, a fejlesztésben részt vevő 4iG Nyrt. vezérigazgató-helyettese beszédet mond a magyar fejlesztésű ProTAR pilóta nélküli repülőrendszer első hivatalos bemutatóján a Bakony Harckiképző Központ nullponti gyakorló- és lőterén, a Veszprém vármegyei Hajmáskér közelében 2023. július 10-én – Fotó: Vasvári Tamás / MTIAmi biztos: a nagy bejelentések és szándékok megvalósítása felfoghatatlanul beruházásigényes lenne, hiszen lehet, hogy valóban szükség lesz Afrika és Európa között új kábelekre, csak jó lenne látni, hogy a nagy nemzetközi távközlési cégek majd tényleg igénylik-e ezt a kapacitást.A 4iG-nek természetesen nincs nagy tengeralatti projektekben tapasztalata, ez a legnagyobbak piaca, de egy ambiciózus cég elindulhat erre – vélte egy forrásunk, bár jelenleg a 4iG nem tart még itt érettségben, arra képes lehet, hogy az élére álljon a nagy projekteknek és tendereztessen hozzáértő cégeket. Csakhogy ehhez is rengeteg pénz kell, és a vállalatcsoportnak már nehéz további hiteleket felvennie.A távközlésÉs végül eljutunk a legösszetettebb, a jelenleg leginkább átalakuló részleghez, ami egyben a cégcsoport legértékesebb része is, és amiben vastagon benne van az állam. A 4iG Távközlési Holdingban a 4iG Nyrt. csak 62,1 százalékban tulajdonos, a magyar államnak a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül 37,9 százaléka van. Ide magyar, albán és montenegrói távközlési érdekeltségek, részben kiskereskedelmi, szolgáltatási, részben infrastrukturális elemek tartoznak.Ezek egyelőre termelik a készpénzt, úgy évente 70-80 milliárd forintot, ami jó esetben még növekszik is majd, hiszen például a Magyar Telekom legalább kétszer, de inkább háromszor annyi szabad jövedelmet termel. Mi a különbség oka? Térjünk vissza a Mikulás-puttony hasonlathoz! A 4iG sok mindent vásárolt össze a távközlési piacon (a Vodafone-t, a Digit, az Antenna Hungáriát, az Invitechet), de ezeket még szinergikusan össze kell fésülni, mert ma még magas az üzemeltetési költség a sok párhuzamosság miatt. Ám ha ez megvan, akkor a jövőben nőhet a pénztermelő képesség.Ennél az üzletágnál hazai és nemzetközi együttműködési projektek is reálisan elképzelhetők, ami egyik oldalról pozitív lehet, a másik oldalról azonban úgy összekuszálhatja mindenféle kereszttulajdonlással a távközlési részleg viszonyait, hogy az megnehezítheti az állam tisztánlátását.Említettük, hogy egykoron volt a Vodafone, a Digi, az Antenna Hungária és az Invitech, amiket a 4iG bekebelezett. Ma a One Magyarország mint kiskereskedelmi és mobilos cég tartalmazza ezek szolgáltatási részlegét, 2Connec nevű társaság pedig a vezetékes, hálózatos infrastruktúrájukat. Vagyis ezt a két fontos céget úgy alakították ki, hogy az összes régi távközlési céget szétszedték. A távközlési részben ezen kívül is vannak érdekeltségek, így a magyar PR-Telecon és Netfone, a PR Telecom egy regionális kábelszolgáltató, amit majd integrálni kell a nagyobbakba, a Netfone pedig egy kisebb, virtuális mobilszolgáltató több mint 100 ezer ügyféllel. De itt van két nyugat-balkáni (One Montenegro, One Albania) leányvállalat, illetve az észak-macedón terjeszkedés is idekerülne. Ott egyelőre csak egy projektcég van, amelyik frekvenciát vett, de jövő tavasszal elvileg ott is elindulna a mobilszolgáltatás.2026. augusztusi belső határidővel ez a távközlési cég önálló szervezettel rendelkező holdingvállalattá válna. A társaság igazgatósága 2026. január 15-i hatállyal Tábori Tamást már kinevezte vezérigazgatóvá, a közgyűlés pedig igazgatósági tagjává választotta. A 4iG-nak régóta az volt a híre, hogy elsősorban a korábban sokféle digitális felhatalmazással rendelkező Rogán Antal egyengette az útját a rengeteg állami kapcsolódás során. Ennek erős nyomai is vannak a cégnél, Tábori Tamás nagyon régóta ismeri Rogánt, szakkollégiumi társak voltak, ő maga parkolást fejlesztett az V. kerületnek, erről a HVG írt. Tábori felesége, Tábori Tamásné Ruttkay Éva pedig dolgozott is az V. kerületi polgármesteri hivatalban és több olyan alapítványi funkciója is volt, amelyet Rogán Antal lelkesen támogatott. Erről például a Magyar Hangban lehetett olvasni.Tábori Tamás nem alelnök a nagy holdingban, de az biztos, hogy a Tábori-Nagy Ádám vonal révén ma még Rogán keze nyoma a legjobban a távközlési részlegen észlelhető.Az távközlési üzletágnál mindenesetre állami tulajdonos Corvinusnak illetve az ottani új embereknek érdemes lesz megnézniük, hogy ez a valóban remek jövedelmezőségű részleg mennyi osztalékot fizetett a tulajdonosainak, illetve mennyi hitelt nyújtott a holdingnak, vagyis a 4iG Nyrt-nek. Itt ugye az fontos, hogy amennyiben a 4iG osztalékot fizet, akkor a tulajdonosoknak a tulajdonrészük arányában fizethet juttatást, ha azonban az anyavállalatnak hitelt nyújt, akkor az összeg nagyobb része segítheti a többi részleg finanszírozását, hiszen a 4iG nyilván a Corvinusnak nem fog hitelt nyújtani. Az űr-, vagy a nagy infrastrukturális projektek meglehetősen beruházásigényesek, és hitelt már nem kap könnyen a csoport, mert nagyon ki van feszítve idegen tőkével.És innen jönnek az izgalmas, folyamatban levő ügyek. A 4iG elképzelése szerint a 2Connectben most tulajdont szerezne a közvetlen versenytárs Yettelt birtokló arab (emirátusokbeli), illetve cseh e& PPF Telecom Group. A szándék szerint a 4iG Távközlési Holding Zrt. jelentős, maximum 49 százalékos meghatározó tulajdonrészt szerezne az e& PPF Telecom Group magyarországi mobil rádiós infrastruktúra-vállalatában, a Cetin Hungary Zrt.-ben, az e& PPF Telecom Group pedig megközelítőleg 38 százalékos részesedéshez jutna a 4iG hasonló profilú cégében, a 2Connectben.A közös Cetin cég ezek után építhetne egy olyan rádiós hálózatot, ami a Yettelt és a One-t is ki tudná szolgálni. Van benne szinergia, ugyanakkor attól lehet tartani a magyar állam szempontjából, hogy a 4iG-csoport még jobban összekeveredne nemzetközi csoportokkal, még nehezebb lenne kibogozni a szálakat.Bányai Tamás, a One Magyarország vezérigazgatója az első budapesti One üzlet megnyitóján – Fotó: OneMi várható az állam oldaláról?Az új Tisza-kormány lépései előtt nagyon sok kérdés merül fel. Ki lesz a Corvinus vezérigazgatója? Mit göngyölít fel az új vezetés a 4iG-t részben finanszírozó állam a hitelekből, és azt milyen szándékkal teszi? Mi lesz a kekvákkal? Utóbbi kérdés azért érdekes itt, mert a mostani szándékok alapján akár közvetlenül is megérkezhet az állam a 4iG tulajdonosi körébe, hiszen a valószínűsíthetően államosítás előtt álló Óbudai Egyetem kekvája is jelentős tulajdonos a társaságban. Amennyire tudjuk, egyelőre a 4iG-nél a vezetők nem viselkednek úgy, mintha a kormányváltás megváltoztatná a nagy terveket, igaz, közben halogatják is a távközlési holding kialakítását, most éppen augusztusra tolódott a nagy terv.Mi kell még ahhoz, hogy felálljon a végleges struktúra? A tervek szerint a központi holdingból lemennének funkciók az alholdingba, vagyis a ma még a 4iG Nyrt-nél levő sok-sok alkalmazott, it, humán erőforrás, jog, projektirányítás lekerülne a távközlési holdingba, ott lennének a csoportszintű funkciók. Ahhoz, hogy ez tényleg megtörténjen, ahhoz a Corvinusnak is bele kell egyeznie.Az biztos, hogy a mostani helyzetben nemcsak az állam, de akár magánszereplők is résen vannak, azt figyelik, hogy mi lehet a sorsa a 4iG-csoport egyetlen olyan pillérének, amely az állam segítsége nélkül is erős. Az új struktúrában mindent könnyebb lesz eladni, leválasztani, a végeredmény egy letisztultabb forma lehet, az állam és a kormány pedig akár közvetlenül is bele tud majd nyúlni a távközlési cégbe, csak persze ehhez előbb a saját embereit kell a vezetésbe ültetnie.