Amerikai kutatók nemrég arról számoltak be, hogy sikerült egy olyan eljárást kidolgozniuk, ami megoldást adhat a műanyaghulladék jelentette problémára. Egész pontosan azt sikerült elérniük, hogy 200 Celisus-fokos közegben változtassák benzinné és gázolajjá a feldolgozandó műanyagot. A dél-koreai kutatóegyetem, a KAIST (Korea Advanced Institute of Science and Technology) most ennek egyfajta ellentétét érték el, és bár elsőre furcsán hangzik, de ez is jó lehet a környezetnek.A KAIST a Hanwha Solutions nevű cég mérnökeivel közösen egy olyan biotechnológiai platformot fejlesztett ki, amely segítheti a műanyagok és textíliák környezetbarát alapanyagainak tömeggyártását. Ehhez a biodízel gyártása során keletkező hulladékot használták fel, ami azt is jelenti, hogy a jövőben talán kevésbé kell majd támaszkodni a kőolajra.A Nature Chemical Engineering című tudományos lapban bemutatott eredmények szerint a kutatók glicerint, a biodízelgyártás egyik melléktermékét használták fel. Ahelyett, hogy ezt hulladékként kezelték volna, a csapat olyan mikroorganizmusokat fejlesztettek ki, amelyek 1,3-propándiolt (1,3-PDO) állítanak elő belőle. Ezt az anyagot műanyagokban, kozmetikumokban és textíliákban használja az ipar. A kutatók szerint az eljárás nemcsak laboratóriumi méretekben, hanem ipari léptékben is használható.A csapat egy 300 liter feldolgozására képes kísérleti üzemben tesztelte a rendszert, ami működőképesnek bizonyult. A kutatók szerint ez a rendszer segíthet leváltani a petrolkémiai ipar egyik kulcsfontosságú nyersanyagát, a kőolaj alapú nafta felhasználását – írja az Interesting Engineering. https://hvg.hu/tudomany/20260429_muanyag-hulladek-feldolgozasa-hidrogenA tudósok számítógépes szimulációkkal határozták meg, hogy a mikroorganizmusok mely génjeit kell módosítani a kívánt eredmény eléréséhez. Ez a megközelítés javította a termelés hatékonyságát.Egy másik fontos lépés az volt, hogy valahogyan szükségtelenné kellett tenni a folyamatban az antibiotikumok használatát. Az ipari fermentációban gyakran használják ezeket, ám a lehetségesen kialakuló rezisztencia miatt sokan aggódnak a használatuk miatt, és megnehezíti a hatósági engedélyezést olyan területeken, mint az élelmiszer-, a szépség- és a gyógyszeripar.A kutatók úgy vélik, hogy a megoldásukkal a jövőben környezetbarátabbá válhat számos termék gyártása.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.