Az ügy előzménye, hogy a 24.hu 2024. március 17-én közölt egy cikket „A Spar elkezdte kimenteni vagyonát Magyarországról” címmel. Az írás idézte a Spar Austria vezérigazgatójának egy osztrák szaklapban megjelent nyilatkozatát, amely szerint Orbán Viktor arra kérte a vállalatot, hogy egyik rokona befektethessen a Spar magyar leányvállalatába.A volt miniszterelnök helyreigazítást kért a szerkesztőségtől, arra hivatkozva, hogy az állítás valótlan. Miután a portál nem tett eleget a kérésnek, Orbán Viktor pert indított a Fővárosi Törvényszéken. A magyar bíróság ezt követően előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bíróságához fordult.A Fővárosi Törvényszék arra keresett választ, hogy alkalmazható-e a médiaszabadságról szóló európai rendelet 2024. november 8-ától hatályos 3. cikke egy olyan ügyben, amely ugyan még folyamatban van, de a vitatott cikket korábban publikálták. Emellett azt is vizsgálta, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely a sajtószervre hárítja az átvett médiatartalomban szereplő tények bizonyításának terhét.Az EU Bírósága ítéletében egyértelművé tette: az uniós rendelet nem alkalmazható visszamenőleg. A testület szerint az új jogszabályok alapvetően csak a hatálybalépésük után keletkezett jogi helyzetekre vonatkoznak. Mivel a 24.hu cikke hónapokkal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete előtt jelent meg, az ügyre nem lehet alkalmazni az új szabályozást.A luxembourgi testület azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadságot garantáló 11. cikke sem alkalmazható automatikusan az ügyben. A Bíróság emlékeztetett arra, hogy a Charta rendelkezései csak akkor kötik a tagállamokat, amikor azok uniós jogot hajtanak végre. Mivel jelen esetben a vitatott helyzet nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, a Charta önmagában nem teremthet jogalapot az eljárásban.Hozzá kell tenni, hogy a Bíróság ítélete inkább eljárásjogi és hatásköri döntés volt, nem pedig állásfoglalás arról, hogy a 24.hu vagy Orbán Viktor állítása megalapozottabb-e.A per valódi, tartalmi kérdései nyitva maradtak, tehát a magyar bíróságnak kell eldöntenie például azt, hogy egy magyar sajtótermék felelős-e egy másik EU-tagállami lapból átvett állításért, elég-e a „hű idézés”, vagy ilyenkor is bizonyítani kell az állítás valóságát, illetve hol van a határ a sajtószabadság és a személyiségi jogok védelme között.A magyar bíróság most már az EU-rendelet és a Charta nélkül fogja lefolytatni az ügyet, tisztán a magyar jog alapján.Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az Orbán-kormány és a Spar közötti viszont nem volt felhőtlen, elsősorban az elmúlt években több, kifejezetten a kiskereskedelmi szektort érintő intézkedés miatt: ilyenek voltak a különadók, az árstopok és különféle kötelező akciózási szabályok. Ezek az intézkedések a külföldi tulajdonú láncokat – köztük a Spart – közvetlenül érintették, és több alkalommal is kritikát váltottak ki a vállalat részéről.A Spar anyavállalata és vezetése több nyilvános megszólalásban is jelezte, hogy a magyar piaci környezet kiszámíthatatlanná vált számukra, és a különadók, illetve szabályozások csökkentik a nyereségességet, sőt hosszabb távon a beruházási döntéseket is befolyásolják.