Mahmúd Ahmadinezsád 2024. június 2-án tartott sajtótájékoztatót tart, amelyen bejelenti, hogy elindul az iráni elnökválasztáson – Fotó: Atta Kenare /AFPAz Egyesült Államok és Izrael eredeti terve az lehetett, hogy az iráni rezsim vezetőinek kiiktatása után a volt iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád kerüljön újra hatalomra. A háború első napjaiban azért mértek csapást Ahmadinezsád teheráni otthonára, hogy kiszabadítsák a házi őrizetből, a támadásban azonban a volt elnök is megsérült, utána pedig feltehetően kiábrándult az izraeli-amerikai tervből – írja a New York Times.A lap amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írja, a tervet Izrael dolgozta ki, és Ahmadinezsádot is beavatták. A háború kezdetén maga Donald Trump is többször utalt arra, hogy a legjobb az lenne, „valaki belülről” váltaná le az iráni rezsimet.A New York Times által felvázalt rezsimváltó terv hasonlít ahhoz, ami egyszer már bejött Donald Trumpnak Venezuelában, ahol Nicolás Maduro eltávolítása után az Egyesült Államokkal sokkal együttműködőbb Delcy Rodríguez vette át a hatalmat.Az azonban erősen megkérdőjelezhető, hogy a volt iráni elnök mennyire lett volna együttműködő az Egyesült Államokkal és Izraellel, ha újra hatalomra kerül. Ahmadinezsád nyolc évig, 2005-től 2013-ig volt Irán elnöke, és ez idő alatt gyakran fenyegette Izraelt és a Nyugatot, szorgalmazta az iráni atomprogramot, és nyíltan antiszemita kijelentéseket tett, többek között tagadta a holokausztot, és azt ígérte, eltörli Izraelt a föld színéről. A keményvonalas, populista elnök azonban később szembefordult az iráni vezetéssel, és hiába pályázta volna meg többször is az elnöki posztot, az iráni Őrök Tanácsa 2017-ben, 2021-ben és 2024-ben is kizárta az elnökjelöltségből. Közben fokozatosan korlátozták a mozgásterét az országban, a segítőit letartóztatták, majd maga Ahmadinezsád is házi őrizetbe került kelet-teheráni otthonában. Egy 2019-es, a New York Timesnak adott interjúban már dicsérte Donald Trump amerikai elnököt, és az Irán és az Egyesült Államok közötti közeledés mellett érvelt.Az amerikai–izraeli légicsapások első hullámában megölték Ali Hameneit, Irán 86 éves legfelsőbb vezetőjét, de a célpontok között volt Maszúd Peszeskján iráni elnök, az iráni védelmi tanács vezetője, valamint az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetője is. Ebben a csapáshullámban érte találat azt a házat is, ahol Ahmadinezsád tartózkodott, ezután több izraeli és nemzetközi lap is arról számolt be, hogy a volt elnök meghalt. Ez végül az iráni állami média cáfolta meg. A New York Times információi szerint az izraeli csapás a ház előtti őrbódét célozta. A támadásban az őrök meghaltak, de Ahmadinezsád is megsérült. A volt elnök azóta nem jelent meg nyilvánosan, és tartózkodási helye, valamint sebesülésének mértéke is ismeretlen. Az Atlantic márciusban „szökési akciónak” minősítette a légicsapást, és Ahmadinezsád névtelen ismerőseire hivatkozva azt írta, a volt elnök azóta nincs házi őrizetben.Nem sokkal később egy iráni forrás a New York Timesnak is megerősítette, hogy Ahmadinezsád is úgy értékelte az akciót, hogy az az ő megszöktetését célozta. A volt elnök munkatársa a lapnak azt mondta, Ahmadinezsád a közeljövőben „nagyon fontos szerepet” játszhatott volna Iránban, és képes lett volna kezelni „Irán politikai, társadalmi és katonai helyzetét”.A New York Times szerint nem világos, hogyan szervezték be Ahmadinezsádot az izraeli kezdeményezésű tervbe, hogyan tervezték a hatalomra juttatni, és az őt megsebesítő támadás körülményei sem tisztázottak. A lap értesüléseit érdemben a Fehér Ház és az izraeli titkosszolgálat, a Moszad sem kommentálta. „Az amerikai hadsereg elérte minden célját, és a tárgyalók most egy olyan megállapodáson dolgoznak, amely örökre véget vet Irán nukleáris képességeinek” – válaszolta a Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly a lap kérdéseire.Mahmúd Ahmadinezsád 2024-ben és 2025-ben is járt az Izraellel szövetséges Magyarországon. A volt iráni elnök 2024-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusán járt, ahol „közös értékek a globális környezetben” címmel tartott előadást. A magyar kormány akkor annyit közölt, nem fogadták a volt iráni elnököt. 2025-ben Ahmadinezsád egy konferencián vett részt Budapesten.Az iráni rezsim túlélte a háború első hónapjait. Március elején bejelentették, hogy Modzstaba Hameneit, Ali Hamenei ajatollah fiát választották meg apja utódjának. Modzstaba Hameneiről ebben a cikkben írtunk részletesen. Az új legfelsőbb vezető megválasztásáig egy háromtagú tanács vezette a rezsimet, ennek tagja volt Maszúd Peszeskján iráni elnök is. Az új legfelsőbb vezető szoros szövetségesi és baráti kapcsolatot ápol Ali Laridzsánival is, aki a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács élén komoly szerepet vállalt az ország vezetésében az elmúlt időszakban. A New York Times információi szerint egyes izraeli tisztviselők ennek ellenére is bíznak abban, hogy rezsimváltást érhetnek el Teheránban. David Barnea, a Moszad vezetője többször is arról beszélt a munkatársainak, az ügynökség terve sikeres lenne, ha jóváhagynák a végrehajtását.