Több mint 1000 milliárd forinttal csökkentette a magyar államadósságot idén a forint erősödése. Ez az árfolyam azonban a rendszer egyik legnagyobb kockázata is – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. Az elemzők emlékeztetnek: a kockázat abból ered, hogy a állam bevételei forintban keletkeznek, miközben tartozásainak egy része devizában áll fenn. Egy leértékelődés így forintban mérve megnöveli a devizatartozás terhét és rontja az állam hitelkockázati megítélését. Persze a kapcsolat fordítva is működik: a forint mostani erősödése – 2025 végéhez képest több mint 5 százalék – önmagában 1000 milliárd forintot meghaladó összeggel mérsékelte az adósságot, csak az árfolyamhatáson keresztül.Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy az államadósságon belül mekkora a devizaarány. Ez a GKI szerint a 2009-es 39 százalékról 2019-re 17 százalékos mélypontra csökkent, majd ismét emelkedett, és 2024-re már közel 30 százalékon állt. Összege eközben jelentősen nőtt: a 2019-es 5121 milliárd forintról 2025-re 17 810 milliárd forintra. A háttérben az áll, hogy az adósságkezelő és a kormányzat a devizában denominált források felé fordult. A devizaarányt ugyanakkor a 30 százalékos szint körül igyekeznek tartani, ami egyszerre cél és felső korlát. A magyar devizaadósság alakulásaGKIMagyarország GDP-arányos, 22,8 százalék, ami kiugró arány Csehországhoz (3 százalék) és Szlovákiához (1 százalék) képest, bár Romániáé (31 százalék) még ennél is magasabb. A magyar helyzetet a jelentős devizatartalék teszi kedvezőbbé: a GDP 22,9 százalékát kitevő tartalék nagyjából fedezi a devizaadósságot. A javuló megítélés a felárakon is látszik: a tízéves magyar állampapír német hozam feletti prémiuma a 2022 őszi 800 bázispont fölötti szintről 2026 tavaszára 200 bázispont körülire szűkült – részben az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az euró bevezetésének kilátása miatt, ami hosszabb távon gyakorlatilag megszünteti a magyar eszközök árfolyamkockázatát – írják a GKI elemzői. Nyitóképünkön az Államadósság Kezelő Központ, fotó: Horváth Szabolcs