A forint idei közel 10 százalékos erősödése az importköltségek csökkenésével mérsékelte az inflációt, ugyanakkor kedvezőtlenül érintette az exportorientált ipari vállalatok jövedelmezőségét, és a nagyobb szolgáltatócégek nyereségét is csökkentette – idézi a távirati iroda a GKI Gazdaságkutató Zrt. kedden megjelent elemzését.
A gazdaságkutató az erős forint vállalati jövedelmezőségre gyakorolt hatását vizsgálta 1356 cég bevonásával, és szektorszinten – ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatás –, valamint cégméret alapján értékelte a válaszokat egy mínusz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálán.
Az adatok alapján az árfolyam-erősödés rövid távon leginkább az ipart (-23-as érték), ezen belül pedig az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rontotta, mivel az euróban realizált árbevétel forintban kifejezett értéke csökken, miközben a költségek jelentős része (legalább 20–25 százalék) forintban merül fel.
A KSH adataira hivatkozva közölték, hogy az árfolyamhatás az első négy hónapban még semleges volt az ipari exportálók számára, de a forint ezt követő mintegy 3,5 százalékos erősödése már veszteséget jelentett számukra. Az alacsonyabb importárak másik hatása, hogy a hazai piacra termelők kiszorulhatnak a belföldi piacról is – jegyezték meg. A nemzetközi üzleti szolgáltatásokat nyújtó és exportpiacokra dolgozó cégek is negatívan értékelték az árfolyamváltozást (-15-ös érték), mivel költségeik között magas a bérköltségek aránya, miközben a nemzetközi verseny korlátozza az áremelési lehetőségeket. Számításaik szerint az idei forinterősödés 5–6 százalékos, euróban mért költségemelkedést okozott ebben a szektorban, ami a bér- és egyéb költségek növekedésével eléri a 10–11 százalékot. Ez azt jelenti, hogy, amennyiben a szolgáltató exportőröknek nem sikerül ennyivel emelni áraikat euróban, úgy az előző évhez képest veszteséget realizálnak.
